Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - A levéltári dokumentumok felhasználása tudományos történeti és gyakorlati célokra: a levéltári anyagok rendezési nyilvántartási és őrzési rendje a szerveknél: módszertani segédlet / 131–161. o.

A munkásosztály és parasztság ügyéért vivott íprradalmi harc folyamán Marx és Engels bebizonyította, milyen fontosak a levéltári dokumentumok az osztályharcban, milyen gondosan kell azokat őrizni és megfelelően felhasználni a dolgozó tömegek érdekeinek védelmében. Marx és Engels többször hangsúlyozták azt, hogy nemcsak az az anyag fontos, amelyet az illegális viszonyok között saját levéltáraikban és a pártszervezetek levéltáraiban őriznek, hanem azok a dokumentumok is. amelyek az uralkodó kizsákmányoló osztályok kezében voltak és a dolgozók számára hozzáférhetetlenek voltak. V. I Lenin, Marx és Engels müvének lángeszű folytatója szintén rendkívül nagy jelentőségűnek tartotta a levéltári dokumentumokat Lenin rámutatott arra, hogy össze kell gyűjteni és meg kell őrizni a Bolsevik Párt működése során összegyűlt a kizsákmányolók ellen vivott harcában szükséges dokumentumokat. Az 4905-ös forradalom után Lenin intézkedik e forradalom történetére vonatkozó anyag összegyűjtését illetőleg. Ugyanakkor Lenin ismételten hangsúlyozta, hogy milyen fontos a proletariátus számára hatalmába keriteni a burzsoá levéltárakat, amelyek anyagában visszatükröződik a kapitalista termelés, a dolgozók embertelen kizsákmányolása, a vad Önkényesség és a burzsoázia rabló külpolitikája. Lenin éppúgy, mint Marx és Engels nem férhetett hozzá a burzsoá levéltárakhoz, de a Párt és a nép minden ellensége elleni harca során alaposan felhasználta müveinek a kormányzati és önkormányzati hivatalos kiadványokat, leleplezendő az imperializmus kizsákmányoló lényegét. Az -1917 februári polgári forradalom után Lenin központi fontosságúnak tekintette a cári idők titkos szerződéseinek közzétételét, hogy « a közvélemény elé terjessze a cári monarchia és kivétel nélkül minden burzsoá kormány rabló céljaiL* (Lenin Művei 23. kötet 329. oldal, oroszul.) Ezt a lenini követelést csupán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme valósította meg. A cári és a burzsoá Ideiglenes Kormány titkos szerződéseinek közzététele folytán «... az egész világ meglátta, miért pusztult el milliónyi élet. milliónyi áldozat*. (Lenin Müvei 30. kötet. 36-1. oldal oroszuL) , V. L Lenin a háború utáni időkben is nagy jelentőséget tulajdonított a levéltári dokumentumok a dolgozók érdekében, a szovjet állam megerősítése érdekében való felhasználásának. Erre tanított minket Sztálin elvtárs is. i. V. Sztálin rámutatott arra, hogy milyen komoly feladatok várnak a történész front dolgozóira, vagyis a szovjet történészekre és a levéltárosokra is és arra, hogy milyen nagy felelősséggel jár a levéltári dokumentumok helyes felhasználása. A Kommunista Párt és a szovjet kormány mikor szakadatlanul törődik a szovjet levéltárügygyel, a marxizmus-leninizmus klasszikusainak a levéltári dokumentumok jelentőségét hangsúlyozó tanításait követi/Kialakult a levéltári szervek ós állami levéltárak egységes hálózata, amely hivatott biztosítani a levéltári anyagok tervszerű gyűjtését, őrzését és széleskörű tudományos és gyakorlati felhasználását, A hivatalok, vállalatok és szervezetek működése folyamán minden évben nagymennyiségű dokumentumanyag gyűlik össze. Mindez az anyag a folyó ügykezelés anyaga. Mihelyt azonban eltelik az év. vagy ha a hivatal munkája megszűnik, a folyó ügykezelés dokumentuma levéltári anyaggá válik. Ez az anyag rendszerint irás. vagy rajz formájában jelentkezik; lehet kézírásos, vagy géppel irt. nyomtatott vagy litografált. A levéltári anyaghoz tartoznak a film- fénykép és hanglemez dokumentumok is. - A levéltári ügyiratokat meghatározott ideig őrzik: azokban a hivatalokban, ahol keletkeztek, hivatali, vagy hatósági irattárakat képeznek. A meghatározott határidő elteltével a legértékesebb anyagot különleges intézményeknek - az állami levéltáraknak - adják át megőrzésre. 433