Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - A levéltári dokumentumok felhasználása tudományos történeti és gyakorlati célokra: a levéltári anyagok rendezési nyilvántartási és őrzési rendje a szerveknél: módszertani segédlet / 131–161. o.

E módszertani segédlet kót rejezetből áll : 1. *A levéltári dokumentumok leihasználása tudományos, történeti és gyakorlati célokra*. 2. *A levéltári anyagok rendezési, nyilvántartási és őrzési rendje a szerveknél*, A második fejezet a levéltárügy elméletére és gyakorlatára vonatkozó oktatási segédletek alapján készült. E fejezetben a levéltári dokumentumok rendesésére, felhasználására és megőrzésének rendjére vonatkozó utasítások mindeddig vezérfonalként szolgálhatnak a gyakorlati munkához, mig a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatósága instrukciót nem ad ki a szerveit irattárainak munkájára. A levéltári munkával kapcsolatos bármely kérdésre vonatkozó felvilágosításért forduljanak az érdekeitek az Ukrán Belügyminisztérium Igazgatóságának Levéltári Osztályához (Zsitomir, Puskin utca 31.) és a kerületi (városi) állami levéltárakhoz. Az Ukrán Belügyminisztérium Zsitomir területi * levéltári osztálya I. A LEVÉLTÁRI DOKUMENTUMOK FELHASZNÁLÁSA TUDOMÁNYOS TÖRTÉNELMI ÉS GYAKORLATI CÉLOKRA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom örökre megsemmisítette hazánkban a rabság és elnyomás bilincseit, megteremtette a világ első szovjet államát. A dolgozó tömegek a Kommunista Párt vezetésével nemcsak szabadságot és politikai jogokat nyértele, .hanem az anyagi javak és kulturális értékek teljes jogú uraivá váltak. A szovjet állam miután megszüntette a termelési eszközök magántulajdonát, valamennyi gyárat, üzemet, bányát, vasutat, bankot, továbbá a löldet és az annak mélyében rejlő kincseket az egész nép tulajdonába vette. Ezzel kapcsolatban össznépi tulajdonná váltak a kultúra, irodalom, tudomány, művészet öszszes emlékei A Hazánk legrégibb korából ránkmaradt levéltári dokumentumok a legértékesebb emlékek közé tartoznak. Már a szovjet hatalom első hónapjaiban 1049. Június 1-én a Népbiztosok Tanácsa V. I. Lenin aláírásával levéltárügyi vonatkozású, igen fontos dokumentumot adott ki: «A levéltárügy ujjászerve- ' zése és összpontosítása az Orosz Szocialista, Föderalista Szovjet Köztársaságban* cimü dekrétumot. Ez a dekrétum megszüntette a hivatalok a forradalom előtti Oroszországban évszázadokig fennállott tulajdonjogát levéltáraikra. A íorradalomelőtti korszak összes hivatalainak levéltári anyagát össznépi tulajdonná nyilvánították és egységes állami levéltári fondot alkottak. A szovjet hivatalok dokumentumanyagát meghatározott ideig kellett őrizni a hivatalokban, majd pedig az állami levéltári londba kerültek. Leninnek ez a dekrétuma a vüágon elsőnek oldotta meg mind a íorradalomelőtti. mind a forradalom utáni dokumentum anyag összpontosításának kórdósét. A dekrétum kötelezővé tette, hogy a levéltári dokumentumok megőrzése és bármely célra való felhasználása terén a dolgozók érdekében széleskörű munkát fejtsünk ki. A Lenin által az Orosz Köztársaság levéltárügye újjászervezésének és összpontosítása tárgyában aláirt dekrétum valamennyi szövetségi köztársaságban is alapul szolgált a levéltárügy rendezésénél. A Kommunista Párt és a szovjet kormány, mikor a gazdag dokumentum anyag felhasználásainak munkáját megszervezte, mindig abból indult és indul ki ma is. hogy hogyan értékelték a levéltári anyagot a marxizmus-leninizmus klasszikusai. 132