Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - A levéltári dokumentumok felhasználása tudományos történeti és gyakorlati célokra: a levéltári anyagok rendezési nyilvántartási és őrzési rendje a szerveknél: módszertani segédlet / 131–161. o.

lés és irattár kapcsolatának szabályozását, ennekí módszerei javítását is speciálisan levéltári leiadatnak mutató szemlélete számunkra is tanulság és követendő példa kell hogy legyen. 4. Végül meg kell omlitenem, hogy néhány helyen a fordításban engedményeket tettünk a kialakult magyar nyelvhasználatnak. A *hivatali» kifejezésre gondolunk: ennek helyén az orosz szövegben a magyarul «szolgálatidnak fordítható «szluzsebnaja» kifejezés áll. Utóbbi kifejezés' használata nálunk meglehetősen szokatlan, erősen katonasághoz kötött értelme van, a ihivatali* kifejezés viszont az általános szóhasználatban kapcsolódik mindenféle szerv éppen irattermeléssel kapcsolatos tevékenységéhez. Ennek az engedménynek következménye lett viszont, hogy a vállalattal, szervezettel ellentétben valóban «hivatalt» (ucsrezsgyényije) jelentő orosz szót mindenütt «szerv»vel voltunk kénytelenek íorditani. nehogy a fordításunkban «hivatalival kapcsolt fogalmak értéke indokolatlanul devalválódjék: szervezet és vállalat mellőzésével csak a hivatalhoz kapcsolódjék. (Megjegyzendő, hogy ahol fordításunkban «levéltári szerveid kifejezés fordul elő, ott (de csak ott) az orosz szöveg mindenütt az *organ» kifejezést használja.) Ezért voltunk kénytelenek lefordítani az orosz szövegben «indexelésnek* novezett eljárást is mégpedig Oelzetelés* kifejezéssel. Az «index* minálunk mutatót jelent, holott értelmileg itt az ügynomenklaturák egyes tételeinek olyan csoportosításáról van szó, melynek alapján ha a tételeket megfelelő jelzetekkel (index) látják el. azokból önmagukból is megállapíthatók a tételben Összegyűjtött iratok belső és külső összefüggései. Decimális-féle eljárás ez. csak itt betűk és számok kombinációját jelenti; - tulajdonképpen a «rendszám*. «rendszámozás* kifejezést kellett volna alkalmazni. Ennek azonban iratkezelési gyakorlatunkban ettől némileg eltérő értelme lévén, megmaradtunk a •jelzet* szónál: a cikk szándéka szerint ui. ezek az iindexek* a dokumentumok megfelelően öszszehozott csoportjának a nálunk használt értelemben vett jelzetei kell, hogy legyenek. A szovjet levéltárügy kérdéseinek megoldásánál - Mityájev e cikke is mutatja - elmélet és gyakorlat szoros egységben fonódik össze. Nem véletlen tehát, ha egy elméleti cikk fordításában eíajta gyakorlati problémákat is meg kell magyarázni. Aminthogy azt sem érezzük véletlennek, ha alaposabb utánanézés során ezekről a fordítástechnikai problémákról is kiderül: valójában elvi-elméleti vonatkozásokban sem szűkölködnek. (Szerkeszt!?,) A LEVÉLTÁRI DOKUMENTUMOK FELHASZNÁLÁSA TUDOMÁNYOS TÖRTÉNETI ÉS GYAKORLATI CÉLOKRA *A LiyÉLTARfTNY"A""GOFREND"EZÉ*SI NYÍLVÁNTARTÁSI *ÉS CFÍÉSÍ"JÍENDJÉ A"S~ZERVEKNÉL"~" (MÓDSZERTANI SEGÉDLET) BEVEZETÉS Az Ukrán Belügyminisztérium zsitomiri területi igazgatóságának levéltári osztálya jelen módszertani segédlet kiadásával meg akarja ismertetni a vállalatok, szervek és szervezetek dolgozóit a levéltári dokumentumok tudományos, történeti és gyakorlati értékével, továbbá rendezésük mód' Jávai. E segédlet különösen azért fontos, mert egyes helyeken hiányzanak a felsőbb levéltári szervek által kiadott, a szervek irattárai munkájára vonatkozó irányító utasítások. x Jelen tájékoztatót, melyet 4955. folyamán adott ki az Ukrán SZSZK Belügyminisztériuma zsitomiri területi igazgatóságának levéltári osztálya egyrészt azért közöljük, mert első részében igen világosan és közérthető módon határozva meg a levéltárak felhasználásával kapcsolatos feladatokat, mintául szolgálhat ,minden hasonló jeííegü hazai törekvés számára is. Másrészt azért közöljük, mert második részében és függelékében ugyancsak világos és igen gyakorlati formában ismerteti a szovjet szerveknél folyó iratkezelési munkát, ezzel hasznos segítséget nyújtva az irattári felügyelet terén a magyar levéltárak előtt álló feladatok megoldásához is. Gyakorlati jellégénél fogva igen alkalmas pl. Mityajev/folyóiratunk e számában közölt tanulmánya s általában a szovjet levéltárak által a kurrens iratanyaggal kapcsolatos munkák jobb megértéséhez is. Egészében pedig általában is hozzáse-* git bennünket ahhoz, hogy a szovjet levéltárak, mindennapi feladatairól, munkáiról alkotott eddigi képünk kiegészüljön, alaposabb és konkrétabb legyen. (Szerk.) .„.