Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Szászi András: Az Igazságügyminisztérium iratkezelési rendszerének kialakulása, 1867–1944 / 50–67. o.

vt. V. Va. Vb. Ve. Vd. ve. X. Xa. Xb. Xc. Xd. X*. Y. Ya. Yb. Yc. Yd. Ye. Z. Za. Zb. Zc. Zd. Ze. Rákospalotai leányjavitó intézet ügyei. Kerületi börtönök, fogházak általános ügyei. Jelentések. Rabmunka. Börtönök és fogházak megvizsgálása. Fogházak helyreállítása, javítása. Börtönök, fogházak felszerelése, szükségleté. Fogházak egészségügye. Büntetés halasztás. Óvadék. Büntető intézetbe utalás. Büntetés megszakítása. Feltételes szabadlábra helyezési kérelmek. Ügyészek Jelentése, javaslat feltételes szabadlábrahelyezés iránt. Kivégzett egyének agyvelejének megvizsgálása, Müvégyészeti Intézet ügyei. Müvegyészeti vizsgálati költségei:. Igazságügyi Orvosi Tanács felülvizsgálati ügyei. Vegyes ügyek. Rabsegélyező alapok kezelése és számadása. Rabsegélyezö egyletek ügyei. Rabsegélyezés iránti kérelmek, büntetéspénzek kimutatásai. Büntető intézetek költségvetési előirányzata. Illetékességből más hatóságokhoz áttett beadványok. Az általános irattárban végrehajtott kezelési reformnak a minisztérium elnöki irattárára nem volt kihatása. Ott változatlanul tartotta magát az 4874-ben bevezetett rendszer. Ahogy teltek az évek, ugy látszott, hogy már mindkét irattár kezelési rendje megállapodott Ha egy-egy uj ügyféle adódott, azt a már meglevő valamelyik tételbe sorolták, vagy hogyha nagyon elütött a többi ügyektől, akkor egy uj tételt nyitottak Ez volt a helyzet 1896-ig. Akkor lépett életbe a minisztérium uj ügyintézési és ügykezelési szabályzata, amelyben az első ilyen tárgyú szabályzat kiadása óta eltelt negyed évszázad után újra szabályozták az ügyintézést és az ügykezelést Az irattárakat ez a szabályzat esek annyiban érintette, hogy kimondta a sürgetési napló vezetését és hogy a sürgetés az irattárak munkakörébe tartozik. Ez azonban nem volt uj feladat, már régebb idő óta az irattárak végezték. Bár a szabályzat nem utalt rá. hogy szükséges, az elnöki irattár az egyik tételének beosztásában némi korrigálás történt Az uj ügyviteli és ügykezelési szabályzat életbeléptetésével egyidőben. 4896. január 4-töl a C jelű tételben bevezették a kinevezések és az előléptetések leglelső kéziratainak évnegyedenkénti gyűjtését Addig ezeket az iratokat együtt gyűjtötték, s mint az elnöki irattár rendszerének 4874. évi megváltoztatásának ismertetésénél már szó volt róla, az iratjegyzékeket az abc betűivel Jelölték meg. 4896-tól kezdve a négy évnegyedet az abc négy első betűijével Jelezték, A tétel C betűs jele mellett a) az I. évnegyed, b) a II. évnegyed, c) a III. évnegyed és végül a d) a negyedik évnegyedet jelentette. Ennek bevezetésével megszűnt az iratjegyzékeknek a már emiitett betűkkel való megjelölése. A századfordulóig viszonylag csend volt az irattárak körül, de ez a csend a közmondásos vihar előtti csendhez volt hasonló. Különfóle közigazgatási, problémák összetornyosultak: a közönség elégedetlenkedése nem szűnt meg, az állami tisztviselők az illetményeik rendezését szorgalmazták. Felvetődött a közigazgatás államosítása is. A közigazgatási költségek csökkentése kormányprogramba került, mint amivel két célt lehet elérni: a közigazgatás olcsóbbá tétele pénzt szabaditana fel az állami tisztviselők fizetésrendezésének elősegítésére, s egyben meggyorsulna az ügyintézés is. A minisztertanács ugy határozott, hogy : 65