Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Szászi András: Az Igazságügyminisztérium iratkezelési rendszerének kialakulása, 1867–1944 / 50–67. o.

• ... indíttassanak meg tárgyalások abban az irányban, hogy miképpen lehetne a közigazgatási eljárást, különösen az ügyek kezelése tekintetében is egyszerűsíteni avégből, hogy a közigazgatási eljárás általában véve egyszerűbbé tétessék és ily módon pénzügyi megtakarítás is eléressék. ,.» E minisztertanácsi határozat alapján az Igazságügyminisztériumban is megindultak a tárgyalások és az egyszerűsítési lehetőségekkel számotvetettek. Előtérbe került a segédhivatalok, az irattár decentralizálása, amelyet már az 1874-ben működött miniszter közi bizottság munkájáról készült jelentés is javasolt, mint olyan reformot, ami az ügyintézés meggyorsításához vezethetne, de amivel az elteli negyed évszázad alatt általában keveset foglalkoztak. A tárgyalások folyamán szóba került, hogy a bíróságok ügykezelésének egyszerűsítése céljából az 1890-es évek közepén az Igazságügy minisztériumban kidolgoztak egy uj iratkezelési rendszert, s azt 4807-ben próbaképpen a járásbíróságoknál bevezették. Ennek a lényege az volt. hogy a bíróság iratait a központi kezelés helyett annyi helyen kezeljék, ahány felé az ügyintézés ágazik. Tehát az ügykezelés decentralizálása elvén épült fel. Az eredményekről szóló kedvező jelentésekből kiindulva most felvetődött, hogy ezt a rendszert a minisztériumban is be kellene vezetni. Az ötlet, ha nem is teljes egészében, de részben megvalósításra került. Az igazságügyrainiszter elrendelte, hogy a házassági felmentések és tanúsítványok, továbbá a nemzetközi jogsebélyre vonatkozó ügyek és az elnökségi bizalmas ügyek, valamint a törvényelőkészítő osztály ügyiratait 1900. október 1-től kezdve a járásbíróságoknál bevált lajstromrendszer szerint kezeljék. Ez azt Jelentette, hogy a lajstromos kezelés alá utalt iratokat kivonták a központi iktatás és irattári kezelés alól, tárgyuk szerint külön-külön lajstromokban tartották nyilván és külön e célra berendezett helyiségekben őrizték. A lajstromozásnál nem egyes iratokat iktattak, hanem ügyeket sorszámoztak. Minden uj ügy első (kezdő) irata megkapta a soronkövetkező lajstromszámot, az ügy többi iratai -- az utóiratok ~ már a lajstromszámon belül egy-egy alszámot kaptak és az alszámok rendjében voltak nyilvántartva. A lajstromszámok - a T lajstrom kivételévei - naptári évenként s lajstromonként l-es számmal kezdődtek. A T lajstromban naptári évre tekintet nélkül folyamatos növekvő rendben sorszámozták az ügyeket. Minden lajstromnak egy-egy betűje volt. amely a lajstromba tartozó ügyek, vagy ügyfélék tárgyának kezdőbetűjével volt azonos : H * házassági, T « törvényelőkészítő, stb... A lajstromrendszer nemcsak a járásbíróságoknál, a minisztériumban is bevált, ennek bizonyítéka az is. hogy ujabb ügyfajtákra kiterjesztették: anyakönyvi ügyek, örökbefogadások, törvényesitések *. J, építési és gazdászati ügyek * Eg. büntetés végrehajtására halasztás, büntetés végrehajtásának félbeszakítása » Ba.. fegyenc segély alap » Bg. jogsegély belföldön külföldi kérelemre « Jb, Jogsegély külföldön K, kézbesítés belföldön külföldi kérelemre » Kb, belföldön elitélt külföldiek büntetési iapjai m Bi. külföldön elitélt belföldiek büntetési lapjai • Bk. jelű lajstromba kerültek. A lajstromok közül az Ég lajstromot 1910-ben mégis megszüntették, mert igaz ugyan, hogy ebben a lajstromba tartozó ügyek is tárgyi alapon lettek összeválogatva, mégis több ügyfélét soroltak egy lajstromba, s a szerteágazó ügyeket helyesebbnek látták újra központilag iktatni, de a központi iktatás mellett is fenntartották a külön iratkezelés egyéb műveleteit. Osztályirodát létesítettek, ahol az építészeti és gazdasági ügyek iratait központilag kapott iktatószámok mellett még külön osztályszámokkal látták el és tartották nyilván, s az irattározásnál megtartották az iratoknak a központi -- illetve az 1872-ben bevezetett irattári kezelési rendszer után elnevezett csoportirattári-, irattári jelét. Később még több hasonfc osztályirodát szerveztek. Mind a lajstromos, mind az osztályirodai ügyiratok végül - átlag 2-3 év múlva - amikor azokra az ügyintézésnek már nem volt rendszeresen szüksége, a központi (csoportirattárba) kerültek megőrzésre, ahol a lajstromos iratok a lajstromok betűjele alatt nyertek elhelyezést 1930-ban a közigazgatás egyszerűsítésére a közigazgatási eljárásról hozott törvény végrehajtása során az Igazságügym misztériumban egyes ügyeknek ujabb lajstromokat nyitottak. A fiatalkorúak nevelőotthonba (intézetbe) utalása, kísérleti kihelyezése, stb.. afc F betűjel alatt, a büilte-, téshalasztási egyszerű kérelmek pedig Bh betűjel alatt kerültek lajstromozás alá. 66