Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Bakács István: A családi levéltárakhoz készülő segédlet problematikája / 7–14. o.

adásokat helytelen lenne ugy leitüntetni, hogy 4668-4740. sz. raktári egység az 4680-4896 közötti számadásokat tartalmazza, mert a kutató szempontjából egyáltalában nem közömbös, hogy az 4680­4749. közötti anyag egyetlen iratcsomó, az 4780. évi számadások pedig három iratcsomónyiak. Igen fontos, hogy a kutató pontosan tájékozódjék, miként keli az anyagot kérnie, idéznie, vagyis az alapleltár • kutatási lehetőség* pontjára a választ a repertóriumnak tartalmaznia kell. Persze a legjobb lenne, ha minden levéltári egységnél feltüntetnék a teljes jelzetet, ez azonban - tekintettel a raktári egység jellegét meghatározó jel feltüntetésére is -- nem valósitható meg helyhiány miatt, s az áttekinthetőséget is nagyon károsan befolyásolná. Ehelyett a jelzet jelentős részét a mozgó fej­lécbe kell helyezni, ami a repertóriumban való tájékozódást is elősegíti. Tehát pL a Festetics le­véltár 27. lapján a fejléc lenne : Gersei Petnő lt. Acta Salleriana-Status Activus., a 46. lapé B. XXVIH ­XXXIII.. a 47. lapé B. XXXÍII- C.4. a. Persze pl. azt a körülményt, hogy a lovelezésnél a kérőlapon lel kell tüntetni a levélíró: nevét is. bevezetésben meg kell említeni. Nem vitás az sem. hogy a kutató az anyagot a repertórium alapján a raktári egység sor­száma és a keresett iratcsoportnak a repertóriumban feltüntetett egyedi jele alapján is kérheti. így pl. Festetics I. György számláit «358. rsz. 6. sz.» alatt, természetes azonban, hogy idéznie csak a tárgyi csoport fedőlapján vagy az egyes iratokon olvasható jelzet alapján szabad. Nagyon fontos kiegészítő részét képezi a repertóriumnak a mutató, mégpedig nemcsak a hely-, hanem a személynév- és tárgymutató is, minthogy az egyes tárgyi csoportok ismétlődését a rende­zés során nem lehet kiküszöbölni. Az az elgondolás, hogy a repertóriumban az egyes tárgyi cso­portoknál utaljunk az azonos vagy rokon tárgyi csoportokra, a gyakorlatban megvalósíthatatlan. Hi­szen ha valaki missilisekre, jobbágyfolyamodványokra kutat, akkor valamennyi olyan tételnél, amely levelet vagy jobbágyfolyamodványt tartalmaz, fel kellene tüntetni valamennyi többi olyan tétel jelze­tét, amelyben szintén levél, illetőleg jobbágyíolyam odván y van, ami roppant nehézkessé tenné a re­pertóriumot Sokszor egyszerűbb tehát a mutatók alkalmazása, azzal, hogy a mutatók bevezetésé-, ben erőteljesen kell hangsúlyozni, hogy azok nem a levéltár anyagához, hanem csupán a repertó­riumban felsorolt nevekhez, tárgyi megjelölésekhez készültek, s ugyanezen helyekre, személyekre, tárgyra vonatkozólag akár a családi rendezésen keresztülment anyagban - amelyhez lajstromok is rendelkezésre állanak - akár pedig a birtokigazgatási (jószágkormányzósági) iratanyagban is találhat a kutató adatot. A Festetics család repertóriumához sajnálatosan csak helynévmutató készült s hibásnak tart­juk, hogy ralctárl egységekre utal. Habár kellően feJhivja a figyelmet, hogy csak á repertóriumban szereplő helységneveket tartalmazza, mégis a lapszámra való utalás helyesebb lett volna, mert je­len formájában a kutató azt hiheti, hogy csak a megadott raktári egységben találhat a szóbanforgó helységre adatot, holott számos más raktári egységben is. A családi levéltárak repertóriumainak igen fontos kiegészítő részét képezi a gensatogiai összeállítás, amely a repertóriumban szereplő családtagok egymásközti kapcsolatát minden beve­zetésnél jobban világítja meg. Ha a repertórium nagybirtokos család levéltáráról készült, feltétlenül szükséges az uradalmak és az azokhoz tartozó községek táblázatos kimutatása s igen nagymérték­ben segitl a kutató tájékozódását, ha térképet (akár vázlatosat) is "mellékelünk. A repertórium tehát egész felépítésében az általános tájékoztatás színvonalán álljon, adja meg a kutatónak mindazt a felvilágosítást, ami szükséges annak eldöntéséhez: keresett témájára vonat­kozólag érdemes-e a levéltárnak a témájával kapcsolatba hozható tárgyi csoportjait átvizsgálnia. A kutató a repertórium áttanulmányozása után a levéltárral kapcsolatban felmerülő minden kérdésre kapjon választ. Azt azonban, hogy minden kutatónak a legaprólékosabb témájára vonatkozólag köz­vetlen utón pozitív vagy negatív választ adjon, nem kívánhatjuk, A repertórium csak segédeszköz a kutatás megkönnyítésére, az anyag leltározása után az első lépcső az anyag feltárásához, s vi­lágszerte a levéltárakban őrzött iratanyag terjedelmét és hozzáférhetőségi fokát tekintve a rende­zések során egyetlen elkészíthető segédlet, tájékoztató apparátus. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom