Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Jakó Zsigmond: A laikus írásbeliség kezdetei a középkori Erdélyben: szempontok a latin paleografia műveléséhez a Román Népköztársaságban / 14–27. o.

JEGYZETEK 6. 10, A családi levéltárak rendezése. Levéltári Kőslenényck 1955. év!. 10. 1. 2. A levéltári anyag tárgyi tematikai katalógusa összeállításának szabályai Arhivnoje Cyelo. 39. sz. Fordítása az összes levéltár könyvtárában. K. G. Mityajev : A levéltárügy elmélete és gyakorlata. Kézirat. LOK. 1954. 174. 1. Csernov : A levéltárügy története és szervezete a Szovjetuniéban (Moszkva. 1940.) c. müvében szintén hi­báztatja, hogy a Szovjetunióban annakidején t adott Jtvéitári anyag valamennyi dokumentumát felvették kartotékokra* 135-436. 1. The American Archivist 1954. évi. 39-40. 1. Thieleraans. Marié Rose : Inventaire des archives des íamilles de KnylI de Gontroeul et de la Roche. Bruxejles 1954. és Buntin. J. Inventaris van het Archiel der Familie de Preudhomne d'Hailly. Brussel 1950. Louant Armand az Archives, Bibliotlieíjues et Musoes 1949. évfolyamában (83. 1.) állapMJa meg, hogy Lejou E. egyik családi levéltári leltárban (Inventaire des archives de la Familie de Four­neau de Cruquembourg. Bruxelles 1949.) az egyes személyeknél nem tünteti fel. hogy milyen jellegű iratai maradtak fenn : emlékiratok, kéziratok avagy csupán személyi jellegű iratok. 7. így pl. a holland útmutatóban a 256/257 és 281/282 a 274. és 115. őrzési egység, a Iranciá­ban a 182. és a 243. őrzési egység kapcsolata állapitható meg. 8. I. m. 10-41. 1. 9. Instrukcja do porzadkovania archiv/allów podworskich. - Utasítás a családi levéltárak ren­dezésére. Fordítás az Országos Levéltár könyvtárában. V. ö. Branska E.: Családi levéltárak ren­dezése. Levéltári Hiradó 1954. 1-2. sz. 110-116. 1. (Fordítás) A lengyel eredeti szöveg: Archeion 1954, XXII. sz. 30-37. L) Petrovszkaja : A leltárakhoz készült segédmutatók. Isztoricseszkij Arhiv. 1955..3. sz. 203. 208.1. kifejti, hogy a leningrádi levéltárban a Szinodus levéltára két részből áll: egyrészt egyes ese­ményekre vonatkozó iratok kronologikus sorozatából, másrészt magasrangu személyek ma­gánlevéltáraiból. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbiakban is találunk adatokat az első részbe sorolt iratok tárgyára. Jakó Zsigmond: A LAIKUS ÍRÁSBELISÉG KEZDETEI A K ÖZÉP KORI ERDÉLYBEN (Szempontok a latin paleográfia müveléséhez a Román Népköztársaságban) " • -r. A latin paleográfia problémáinak a hazai történetkutatás szempontjából az ad különleges fon­tosságot, hogy e disciplina segítsége nélkül mennyiségre nézve legnagyobb forráscsoportunk, ti. a latin nyelvű és írású forrásaink értékesítése felé már a legelső lépéseket sem tehetjük meg. En­nek ellenére a román történettudomány a segédtudományoknak ezt az ágát föltűnően elhanyagolta és fejlődésének ujabb szakaszait nem követte kellő figyelemmel. Jóllehet más országokban a pa­Jelen tanulmány a Román Népköztársaság Akadémiájának kolozsvári Történeti Intézetében késsült és a Studii si rederate de istorie medie c. akadémiai kiadványsorosat harmadik kötetében román nyelven Jelenik meg. Lerövidített változata Los débuts de l'écriture dans les couches laiques de la société féodale en Transylvanie (Considérations sur l'étude de la paléographio sur de nouvelles bases) cinnel franciául megjelent a Román Népköztársaság Akadémiája által a Rómában tartott X. nemzetközi történettudományi kongresszus alkalmából kiadott Nouvelles études d'histoire. Buqu­res,ti. 1955. c. kötet 209-223. lapján. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom