Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Bakács István: A családi levéltárakhoz készülő segédlet problematikája / 7–14. o.

A bevezetésnek tartalmaznia kell a család- és levéltártörténetet, ezenfelül a levéltárra vo­natkozó bibliographiát, az anyag terjedelmét (raktári egységekbea és folyóméterben kifejezve), va­lamint a kutatási lehetőségre, az anyag idézésére vonatkozó általános tájékoztatást. Mindez ne le­gyen bőbeszédű, s főként ne lépje tul a levéltár anyagának tartalmi körét. Ha valamely hivatalvi­selt családtag hivatali működésével kapcsolatban nem maradt fenn irat. ez a körülmény a család­tag életének ismertetéséből tűnjék ki. (Akár a hivatali tisztség meg nem nevezésével, akár annak kiemelésével, hogy a hivatali működéssel kapcsolatban nem maradt fenn iratanyag.) A bevezetés után a levéltár tagolódását kell közreadni, de nem - mint a Festetics levéltár­nál történt -- a csomószámok, hanem az áttekintő jegyzék lapszámainak megadásával. Az egyes állagrészek (a Festetics levéltár esetében a Gersei Pethő és a tolnai levéltár s az A-0 betűkkel jelzett állagrószek) elején pár szóval összefoglalóan kell ismertetni az állagrész tartalmát, olyaténképpen. mint azt az alapleltár »tárgy« rovatában tesszük. Ezenfelül itt kell feltün­tetni, hogy az állagrész családi avagy levéltári rendezés, van-e hozzá lajstrom, katalógus stb. és folyóméterben milyen terjedelmű. Magában a repertóriumban minden egyes raktári egységnél fel kell tüntetni, hogy normál­csomó, kötet, füzet, frakturcsomó stb. Véleményünk szerint itt az egész magyar levéltárügyre vo­natkozólag a LOK által megállapítandó egységes meghatározó jelet kellene alkalmazni, pl. a minden megjegyzés nélküli szám a normálcsomót, a csillag kötetet, a szám utáni (ír), (n), (t) stb. a trák­tur- nagyobbalaku csomót, illetőleg tékát Jelenthetné. Nem elhanyagolható kérdés a jelzetrendszer problémája sem. Ezzel kapcsolatban ehelyütt is foglalkoznunk kell azzal a kívánsággal, hogy az általam ajánlott, s a gyakorlatban alkalmazott folyamatos nagybetű, római és arabszám, kisbetű jelzetsor helyett valamely «szabad* decimális rend­szert dolgozzunk ki, s ezáltal is a kutatók segítségére legyünk. A decimális rendszernek az a célja, hogy segítségével a kutató a könyvtárban percek alatt megállapíthassa: keresett témájára - amelynek az ETO rendszere szerint minden könyvtárban azo­nos szám felel meg - vonatkozólag van-e a könyvtárban mü. Ez azonban a levéltárban nem lehet­séges, mert ha - a Festetics levéltár esetében - a D. IV. 15. b. helyett 4.04.15.2. a C. IX. 4. c. he­lyett 3.09.4.3 lenne a jelzet, e számokból csali az első három, illetőleg az első szám esetében még a hatodik lenne állandó értelmű. («Községi iraU és •folyamodvány*, a második esetben «ügyészi irat**). Családtagok iratainak jelzetelésénél még más problémák is felmerülnek. Festetics I. György kötelezvényei a jelenlegi B. IV. 6. Jelzet helyett a 2046 számjelzetet kapnák - mert a családi levél­tárban tíznél több családtag iratai vannak. Itt tehát az állandó szám csak a 2 és a 6 lenne, ha min­den levéltárban 10-nél több családtag iratai számára tartanánk fenn • helyet*, hisz ha a Festetics levéltárban tiznél kevesebb családtag lenne, ugyanezeket az iratokat a 246 számmal jelölnénk. Vagyis mindegyik főcsoportban a többjegyü decimális szánnak más és más rendszámú tagja volna állandó, s így következetességet nem tudnánk elérni, s a kutatónak továbbra is az adott levéltár tájékoz­tató jegyzékét kellene tanulmányoznia kereseti témájának megléte tárgyában, hiszen megadott szá­mot követ keretesen nem kereshet a családi levéltárakban. Az állandó szárajelzet pedig megköve­telné azt. hogyha valanely tárgyi csoport iratai a levéltárban nincsenek, a megfelelő számjelzet is hiányozzék. Ez azután véleményünk szerint bizonytalanságra vezetne. Pl. ha valamelyik levél­tárban nem volna kórházi irat. akkor - adott esetben - a 3.13 szám után a 3.45 következnék, s a kutató nem volna biztos abban, hogy nem sajtóhibával áll szemben. Véleményünk szerint az öt­és hatjegyű számokkal való operálás - tekintettel arra. hogy e számok a különböző levéltárakban nem ugyanazt a tárgyi csoportot jelenthetik -- az anyagkiemolés, az anyagkeresés megnehezítését eredményezné anélkül, hogy a kutatóknak pozitív segítséget nyújtana.. A jelenlegi folyamatos. betC és szám váltakozásával kialakított jelzetrendszer egyszerűbb és világosabb. Fontosnak tartjuk, hogy az áttekintő jegyzék raktári egységről raktári egységre haladva is­mertesse az anyagot még abban az esetben is, ha nagyobb időrendezett iratsorozatról van szó. Pl. a Festetics levéltár átteldntő jegyzékének 88. lapján a keszthelyi uradalomra vonatkozó szám­12

Next

/
Oldalképek
Tartalom