Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Petrovszkaja, I. F.: A leltárakhoz készült mutató / 143–148. o.

olyan leltárakhoz szükséges, amelyekben túlnyomórészt kétségtelenül érdekes személyek szere­pelnek, holott az anyag nem neveik ábécé:rendjében van rendszerezve. A következőkben néhány példát hozunk lel a Szovjetunió leningrádi Központi Állami Történelmi Levéltárában a leltárakhoz mutató fajtájának megválasztásával szerzett tapasztalatokból. A Szinódus kezelőirodája fondjának egyik •4948-ban készült) leltárában a Szinódus kezelő­irodája által képzett iratanyagok jelentős terjedelmű csoportját találjuk. E csoport különösen nagy­jelentőségűnek tartott kérdésekre vonatkozó iratokat és a legmagasabb rangú egyházi személyek magánlevéltárait tartalmazza. Az első kategóriájú anyagokat kronologikus sorrendben, a második kategóriájuakat pedig személyek (eredeti londképzök) szerint rendszerezték. Így az egy és ugyan­azon kérdésre vonatkozó dokumentumok gyakran a leltár különböző fejezeteiben szerepelnek. Mi­vel a leltárban szereplő anyagok tartalma rendkívül változatos, a leltár készítői a leltárhoz alfa­betikus tárgymutatót mellékeltek azon tárgyakról, jelenségekről és földrajzi objektumokról, amelyek­ről szó esik, igy például E. I. Pugacsov lázadásáról és a XIX. század forradalmi mozgalmáról, a közoktatásról, a tanintézetekben megnyilvánult forradalmi jelenségekről stb. E mellett mutatót állí­tottak össze a személynevekről. E mutatók felfektetése a leltárt aránylag könnyen használhatóvá tette, bármilyen kérdésben keresnek is abban feivilágositást. A Cenzúrahivatal fondja dokumentumanyagainak leltárában megtartották az őrzési egységek egykori, az iratképzésbe való bevezetésük dátumai szerinti elhelyezését. Tematikailag az iratok igen szoros kapcsolatban vannak egymással és olyan dokumentumokat tartalmaznak, amelyek egy­idejűleg számos kérdés tanulmányozásához szolgálnak forrásként. E miatt az őrzési egységeket nem sikerült világosan és következetesen a tárgyi-tematikai elv szerint rendszerezni. Ezt a rend­szerezést azonban pótolhatja a tematikai segédmutatö, amelyben az illető témákat nem alfabetikus hanem logikai sorrendben tüntetjük fel, E fond anyagának állandó felhasználása időszaki kiadványok­kal kapcsolatos kérdések tanulmányozására szükségessé tette a leltárban emiitett időszaki kiadvá­nyok névmutatójának összeállítását. Azon irókra és tudósokra vonatkozó adatok könnyebb megta­lálása végett, akiknek müveit a cenzúrán megvizsgálták, a leltárhoz személynévmutatót is készí­tettek. A Mordvinov család fondjának leltározásánál a N. Sz. Mordvinov hivatali és társadalmi mű­ködésével kapcsolatos levelezést a tárgyi elv szerint rendezték. Számos levél irója, továbbá N. Sz. Mordvinovnak küldött terv és feljegyzés szerzője kétségtelenül jelentős személyiség. Ezért ehhez a leltárhoz névmutatót készítettek. A Seremetev testvérek kuszkovi gyámsági ügyeinek leltárában em­iitik olyan parasztok, udvari alkalmazottak neveit, akik bár fontosak az illető anyagok tanulmányo­zásához, de attól függetlenül nem jelentősek. Emellett értékes adatokat találunk a leltárban jobbágyi sorban élő értelmiségre vonatkozólag is. amelyek joggal megérdemelnek külön kutatást. Ebben az esetben célszerű lenne a leltárhoz a benne megemlített jobbágy és más építészek, művészek és zenészek nevét feltüntető külön mutatót készíteni. A lényegükre eltérő Jellegű mutatók ez esetben külalakjukra is különböznek. A Mordvinov-család fondjának leltári mutatója egyszerű, az illető sze­mélyről csak családnevét, keresztnevét és apja keresztnevét közli. Ez a mutató csak kulcsként szol­gál a már emiitett személyekre vonatkozó adatok kereséséhez. A kuszkovi fond anyagának leltári mutatójában a nevek mellett az illető személyek foglalkozása is szerepel. Ennek az az oka. hogy a kutatót esetleg nem valamely már ismert művész vagy zenész érdekli, hanem általában a jobbágy zenészek vagy művészek, többek között azok is, akiknek még ismeri a családnevét. ad 1) Legbonyolultabb a tárgyi-tematikus mutatók elkészítése. Közülük a leghasznáiatosab­bak az alfabetikus mutatók, ezért elsősorban velük foglalkozunk. Az alfabetikus tárgyi-tematikus mutató készítése egyáltalán nem azt jelenti, hogy benne me­chanikusan mindazon tárgyakat vagy kérdéseket feltüntetjük, amelyeket az egyes őrzési egységek leltárai megemlitenek. E mutató készítése komoly szakképzettséget kívánó, bizonyos fokig alkotó munka, amely mentes kell. hogy legyen minden formalizmustól. A mutató címszavaként nem vehető fel minden a leltárban emiitett tárgy. Viszont címszóként bevezethető a mutatóba olyan tárgy is, amely közvetlenül nem szerepel a leltárban. 444

Next

/
Oldalképek
Tartalom