Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Ivnyickaja, T. V.: A szovjet társadalom történetére vonatkozó dokumentumok feltárásának és kiadásra való előkészítésének kérdéseihez / 127–136. o.

Az egyes kiadványok előkészítésénél a szerzők számos a tárgy megvilágításával kapcsola­tos konkrét feladatot oldottak meg. Egyes esetekben következetesen arra törekedtek, hogy valamely a munkásosztály harcának történetéből vett konkrét történelmi jelenséget és annak fejlődését vala­mely eléggé kis területen ábrázolják és világítsák meg. A dokumentumkiadás eme módszerére pél­dául felhozhatjuk «A kommunista szombatok Moszkvában és a moszkvai kormányzóságban* cimű kiadványt „ melyben a kommunista szombatok történelmi jelenségét meghatározott kronológiai (-1949— 4920) és területi (Moszkva és a moszkvai kormányzóság) keretekben világították meg. A szerkesztők néha nagyobb feladatot tűztek maguk elé, nagy területen törekedtek bizonyos mértékig következetesen ábrázolni az események fejlődését. Az ilyen dokumentumkiadásra jó példa a «Német területrablók veresége 4948-ban» cimü kiadványa . Ebben a gyűjteményben tükröződik a szovjet nép harca a német hóditókkal 4948-ban mindazon területeken, ahova behatolt az ellen­ség;: a Balti tenger vidékén. Bjélorussziában, Ukrajnában. Krim-félszigeten és a Kaukázuson túli vi déken. Különösen ki kell emelnünk azt a feladatot, amikor a tárgynak valamely szempontját világítjuk meg. Vegyük például, a «Moszkvai bolsevikok a szovjet főváros védelméért 4948-ban» c. müvet. Ebben a kiadványban a moszkvai bolsevikok az entente második hadjárata eileni 4949-es harcá­nak csupán katonai oldalát találjuk. A kiadvány szerkesztői nem foglalkoztak az olyan kérdésekkel, mint a termelés megszervezése, a tüzelőanyag és élelmiszerhiány,, a» kommunista szombatok, stb. Ezzel lemondtak arról, hogy Moszkva 4949. évi hősi védelmének minden részletéi megvilágítsák. Végül, megemlítjük a folyóiratközlemények azon feladatait, air.elyek rendszerint nem követe­lik meg a tárgy következetes és teljes megvilágításai. Céljuk csak az, hogy egyes, bár összefüggés­telen anyagokat adjanak meg valamely tárgyra vonatkozólag, így például megemlíthetjük «A hátor­szág konynunista szombatjai a vörös front számára* , a »Petrográdi munkások a Jugyenyics elleni harcban* . <Az első kommunista szombatok Udmurtiában* és sok más kiadvány. A dokumentumok feltárásának és kiválasztásának munkamenete közvetlenül függ a közlemény céljától és feladataitól. A kialakult archeográfiai gyakorlat szerint az archeográfus a közlemény a tájékoztató tervben lefektetett célkitűzéseinek teljesen megfelelően határozza meg az illető tárgy meg­világításához nélkülözhetetlen forrásokat így például a német intervenciósokkal a németek által ideig lenesen elfoglalt területen 4948-ban folytatott harc teljes megvilágításának feladata a tNémet terület­rablók veresége 4948-ban» cimü gyűjteményes mü kiadásakor megkövetelték a szerkesztőktől, hogy nemcsak a Szovjetunió központi állami levéltárainak anyagát, hanem az egyes köztársaságok (Ukraj­na. Grúzia stb.) levéltárainak anyagát is feltárják. A < Moszkvai bolsevikok a szovjet főváros védel­méért 4949-ben» cimü kiadvány szerkesztői eléggé szükkörü feladatuk alapján csupán azon fondok­kai foglalkoztak, amelyek főleg a moszkvai bolsevikok harcának katonai oldalát ismertették. A szer­kesztők más fondokban is csupán olyan dokumentumokat tanulmányoztak, amelyeket a kiadvány cél­kitűzései megkívántak, A gyűjteményes mü szerkesztői felhasználták az ürosz Kommunista (Bolsevik) Párt moszkvai bizottsága íondját (a 3. sz. Pártlevéltár fondját), a Munkások, Parasztok és Vörös­hadsereg küldöttjei Tanácsának fondját (a moszkvai terület Októberi Forradalmi Levéltárának 66. sz. fondját.). Ezekből a íondokból csupán azokat a dokumentumokat tették közzé, amelyek a moszkvai bolsevikok munkásságának katonai oldalát jellemezték, A szervezési, gazdasági és közgazdasági kérdésekre vonatkozó iratokat és dokumentumokat nem használták fel. Ez az eljárás teljesen meg­felelt az illető kiadvány céljának. A kiadvány célkitűzése különösen erősei megnyilvánul a dokumentumok "megválasztásában, Az a körülmény, hogy a fentiekben említett kiadványokat nemcsak a kutatók, hanem főleg az agitá ciós-propaganda munka számára szánták, szükségessé tette a témák megvilágításának kevésbé rész­letes voltát, a legjellegzetesebb dokumentumok megválogatását. Ezzel kapcsolatban a kiadványok ter­jedelme is csekély lett (formájukra nézve egykötetes müvek és folyóiratcikkek). A következőkben ismertetendő feltárási és kiválasztási módszerek gyakorlati megvalósítása során is figyelembe kell vennünk, hogy a dokumentum feltárásának és kiválasztásának munkame­nete a kiadványra váró feladatoktól függ. Miután meghatároztuk a kiadvány témáját, tanulmányoztuk a témára vonatkozó irodalmat, meg­állapítottuk a kiadvány célját, s feladatát és elkészítettük a tájékoztató tervet, az archeográfus előtt 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom