Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Ivnyickaja, T. V.: A szovjet társadalom történetére vonatkozó dokumentumok feltárásának és kiadásra való előkészítésének kérdéseihez / 127–136. o.

felmerül a kiadvány feladatainak megfelelő források, fondok és dokumentumanyag gyűjtemények, időszaki sajtóközlemények és a korábbi történelmi forráskiadványok meghatározásának kérdésé. Az archeográfus tanulmányozza a párt-, szakszervezeti és állami szervek szervezetét és összefüggését, megállapítja az eseményekben résztvett intézményeket, szerveket és vállalatokat, tisztázza a témára vonatkozó dokumentumok részletes és kimerítő feltárásának módozatait, hogy meghatározhassa a valamely témára vonatkozó főbb és segéd állagokat és dokumentumgyűjteményeket. A kérdés történetének tanulmányozása és az eseményekben résztvett intézmények szervezetének tisztázása lehetővé teszi, hogy az archeográfus lássa: mely szervek íondjaihoz kell folyamodnia, mely levéltárban kell kutatnia, A kiadvány forrásainak megállapításában nagy szerepe van a levéltárak tudományos tájékoztató apparátusának. Útmutatók, kartotékok, a fondok levéltárainak és a levéltár tudományos tájékoztató apparátusa egyéb segédleteinek segítségével véglegesen meghatározzuk azon fondok és gyűjtemények körét, amelyek a kiadványhoz nélkülözhetetlen dokumentumokat tartalmazzák. Egyidejűleg feltárjuk a kiadvány témájára vonatkozó központi és helyi sajtótermékek nevét is. E munka eredményét a dokumentációs kiadvány Iorrásainak jegyzékében (állagok és újságok jegyzéke) is feltüntetik. A források helyes megállapítása bármely témára vonatkozó dokumentumok alapos feltárásának bntos tényezője. A téma széleskörűen elgondolt megvilágítása esetén meg kell állapítani valamennyi fő és segédfondot. A tNémet megszállás összeomlása Ukrajnában* cimű a tPolgárháboru története* főszerkesztőség* titkárságának és az Októberi Forradalom Központi Levéltárának szerkesztésében, -1936-ban készült dokumentumkiadványban a szerkesztők a források körét csak az intervenciósok fondjaira korlátozták. Ezzel lemondtak azon forrásokról, amelyekben az intervenciósok ellen az egész nép által vivött harc eseményei tükröződtek. így nem tudták teljesíteni a dokumentumgyűjtemény célkitűzését: nem mutattak rá a német megszállás összeomlásának szükségszerű voltára. Az ugyanerre a témára vonatkozó másik rendszeres dokumentumgyűjtemény (»Dokumentumok a német megszállók 1948-as vereségére vonatkozólag Ukrajnában*) szerkesztésénél, 4942-ben ugyanezek a szerkesztők kiterjesztették a felhasznált források körét. A kiadvény alapjául a szovjet intézmények és a szovjet sajtó anyagát vették. Nagymértékben felhasználták a földalatti bolsevik szervezetek, partizáncsapatok dokumentumait, továbbá a dolgozók helyzetére és az- intervenciósok és elleníorradalmárok ellen vívott harcukra vonatkozó, az ukrán «nemzeti kormányok* szerveinek és egyéb íehérgárdista intézményeinek fondjaibói vett adatokat. A fenti anyagfelhasználásával a szerkesztőknek sikerült a kiadvány témáját minden oldalról megvilágítaniuk, s igy feltárták a német megszállás elkerülhetetlen összeomlásának okait. Kimutatták a maga teljességében az intervenciósok és polgári-nagybirtokosi ellenforradalmárok ellen az egész nép által vivott harc kifejlődését, amelynek célja a szovjet hatalom visszaállítása volt. Bemutatták e harcban a Bolsevik Párt vezető szerepét. A téma feltárásához szükséges források helyes megállapítása tehát a dokumentumok alapos feltárása elve megvalósításának egyik alapvető szakasza. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a források egyszer meghatározott köre a továbbiakban nem egészíthető ki ujabb fondokkal. A dokumentumok kiválasztásánál néha szükségessé válik, hogy egyes uj

P még fel nem használt íondokból és gyűjteményekből merítsünk ujabb dokumentumokat. A dokumentumok sikeres megválasztásánál nagy szerepe van e folyamat helyes megszervezésének, különösen módszertana alapvető részének : az átnézett anyag gondos tanulmányozása nak, a témára vonatkozó minden dokumentum mérlegelésének és leírásának és végül a tematikai kartoték szerkesztésének. Ezzel nemcsak megkönnyítjük a dokumentumok sajtó alá rendezésének munkáját, hanem ez feltárt, de ki nem adott dokumentumok felhasználását illetőleg a továbbiakban is segítségünkre vaji a kiadvány tudományos-tájékoztató apparátusának elkészítésében. Á * Kommunista szombatok északon* című dokumentumgyűjteményhez, amely 1950-ben az arhangelszki állami levéltár kiadásában jelent meg, nagymértékben felhasználták a «Harcra* cimű újságot. Ez az újság a senkurszki kerületi végrehajtó bizottság és az Orosz Kommunista (Bolsevik)' Párt kerüieti bizottságának kiadásiban jelent meg. Az újságot a szerkesztők joggal tekintették különösen értékes forrásnak, mert a kommunista szombatok megszervezéséről Északon oiyan adatokat közölt, amelyek a levéltárakban nem voltak megtalálhatók, A szerkesztők a tHarcra* c. újság 132