Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Ivnyickaja, T. V.: A szovjet társadalom történetére vonatkozó dokumentumok feltárásának és kiadásra való előkészítésének kérdéseihez / 127–136. o.
szik az ellenséges dokuir. entumok kimerítő bírálatát, összehasonlíthatjuk az általuk tartalmazott adatokai, felfedhetjük a tényeknek meg nem felelő állításaikat. Az ellenséges táborból eredő források kiválogatása esetén az archeográíusnak fel kell tárnia, a dokumentum osztályirányzatát és a benne közölt adatok megbízhatóságát, hogy ezzel az egyes kérdések történetének tanulmányozásához nélkülözhetetlen tényeket megállapíthassa. Ez a történelmi és kritikai értékelés lehetővé teszi a rágalmazó jellegű haszontalan dokumentumok kiszűrését és a közlésre méltóak kiválasztását. A szovjet társadalom történetére vonatkozó dokumentumok feltárását és kiválasztását a két eltérő kategóriájú : szovjet és ellenséges eredetű forrás jellegzetes tulajdonságainak figyelembe vételével végezzük. A szovjet társadalom történetére vonatkozó dokumentumok feltárásának és megválasztásának jellegzetes módszertana elszakíthatatlan kapcsolatban áll a források elsődleges, legáltalánosabb két kategóriába való sorolásával. Az első, a szovjet kategória önálló (vezető) jelentőségű, mig a másodikat, az ellenségeset, csak szükség esetén alkalmazzuk és kiegészítő jelentőségű, II. A dokumentumok feltárása és kiválasztása főbb elveinek az életbe való átültetéséhez a dokumentumközlések előkészítésénél a gyakorlatban több más módszert is alkalmaznunk kell. A szovjet archeográíia a szovjet társadalomra vonatkozó dokumentumok kiadása terén hatalmas gyakorlati tapasztalatokra tett szert. Száz és száz bemutató a világ első szocialista államának felépítéséért és megszilárdításáért folytatott harcot, dokuraentumkiadványt bocsátottunk a történettudomány rendelkezésére. E kiadványok jórészének tárgya a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szovjet hatalom egyes helyeken való megszervezése volt. Kiadványaink megvilágítják továbbá a szovjet nép 4 948~2ü-ban. a külföldi intervenciósok ellen folytatott harcát, a szovjet állam bel- és külpolitikáját, a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúját. «A Nagy Proletár Forradalom Dokumentumait*, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről Ukrajnában. Kazahsztánban, Uzbekisztánban, Türkmenisztánban készült gyűjteményes müvek, a • Szovjetunió gazdaságpolitikája*, a «Szovjet hatalom mezőgazdasági politikája (494 7--4 948-ban)», «a Szovjetunió külpolitikája a Honvédő Háború idején*, iá II. világháború előestéjére vonatkozó dokumentumok és anyagok* és sok más nagyjelentőségű kiadvány gazdagította x a közölt íorrások számát és jelentett komoly hozzájárulást nemcsak a. szovjet történelemtudományhoz, hanem a szovjet archeográfiához is, elősegítve a szovjet társadalom történetére vonatkozó dokumentumok kiadása tudományos módszereinek kidolgozását. Az a re heo gr áíusok hasznos tapasztalatait tanulmányozva könnyebben határozhatjuk meg a dokumentumok feltárása és kiválasztása tudományos követelményeinek megfelelő főbb módszereket. Szükséges ez azért, mert a szovjet társadalom történetére vonatkozó dokumentumok közlése még mindig elmarad a történelemtudomány követelményeitől és a dokumentumközlésben szerzett tapasztalatokat még nem vittük át a^z archeográíia gyakorlatába. Vizsgáljuk most a dokumentumok feltárásának és kiválasztásának némely módszertani kérdését főleg a külföldi intervenciók és a polgárháború korának a szovjet társadalom történetére vonatkozó dolcumentumai kiadásával szerzett tapasztalatok tanulmányozása alapján. Ezek a kiadványok a szovjet társadalom történetére vonatkozó kiadványok egyik legnagyobb csoportját alkotják. 1924. az első ilyen kiadványok megjelenése óta, mostanáig több mint száz ilyen munka jelent meg. Többnyire a pártlevéltárak, a Levéltári Főigazgatóság, a központi és helyi állami levéltárak, a Polgárháború története főszerkesztőségének titkársága jelentette meg ezeket folyóiratközlemények és dokumentumgyűjtemények formájában. A dokumentációs közlemények a tudományos körükkel megismertették és a szovjet társadalom közkincsévé tették a szovjet nép a Kommunista Párt vezetésével a'külföldi intervenciósok és a belső ellenforradalom ellen vivott harcának történetére vonatkozó értékes forrásokat, ideértve a szovjet haza fegyveres erőinek megszervezését, a hátország akadálytalan munkájának lehetővé tételét, a szocialista gazdaság felépítését. (Lásd a iNémet területrablók veresége 4948-ban*, »A szakszervezetek szerepe a Vörös Hadsereg megszületésében*, ^Kommunista szombatok Moszkvában és a moszkvai kormányzóságban*, •Adalékok a szovjet haza villümositc'si tervének történetéhez*, és «Az ipar államosítása a Szovjetunióban* cimü dokumentumgyűjteményeket és sok más kiadványt). 430 .. ,-: .. ........ ... ....,.•••.- • . ,.. :'•-'-•