Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Varga Endre: Csehszlovákia levéltárügye / 3–38. o.

kodásom egész ideje alatt részesítettek. Magatartásuk a népi demokráciák közötti elvtársi együttműködés és segítség szokásos mértékét messze meghaladta. Különösen hálára vagyok kötelezve.,, ftúseava professzorral szemben, aki táradhatatlan figyelmességével halmozott el, s az emittett háromnapos autóturát, csaknem az egész Szlovenszkó megismerését számomra lehetővé tette. A fentiekben összefoglalt általános uti beszámoló után kiküldetésem szakmai tapasztalataira térek át. -* Tanulmányutam során a csehszlovák levéltári viszonyokat részletesen kidolgozott terv szerint tanulraányozta,m. a kérdéscsoportok a levéltárügy egészét rendszeresen átfogták; Természetesen, igy a kérdésekre kapott információk is tárgycsoportok szerint tömörültek, Az áttekinthetőség fokozására a továbbiakat ugyanilyen módon*fejesetekre tagolva ismertetem. (A fejezetek címét lásd a tartalomjegyzékben.) í. Csehszlovákia levéltári szervezete Csehszlovákia levéltárügye 1948-tól. az áliam megalakulásától az egész polgári korszakon keresztül teljesen decentralizált állapotban volt. A legnagyobb csehszlovák levéltár, a belügyminisztérium prágai levéltára az államigazgatás központi szerveinek anyagát még olyan mértékben sem egyesitette magában, mint a mi Országos Levéltárunk. Mellette külön levéltára volt a külügyminisztériumnak, a posta- és távirdaügyi minisztériumnak s a vasutügyi minisztériumnak, küiön intézmény fogadta be a nemzetvédelmi (nálunk honvédelmi) minisztérium s a katonai szervek anyagál. 1919-tÓl külön mezőgazdasági levéltári hálózat kiépítését kezdte meg a földművelésügyi minisztérium stb. A régi. történeti anyag szempontjából a belügyminisztérium levéltárához hasonló 3 levéltár: a cseh. morva és sziléziai tartományi levéltárak a kulturális ügyek minisztériuma alá voltak rendelve. t>é nem voltak szorosabb szervezetbe összefoglalva a cseh-morva kerületi és szlovenszkói megyei levéltárak s a városi levéltárak sem. Az erre irányuló kezdeményezések konkrét eredményre nem vezettek i az alsóbbíokú állami hivatalok irattárai, az egyházi, testületi és családi levéltárak s az üzemek és vállalatok iratanyaga pedig, a mi egykorú viszonyainkhoz hasonlóan, még inkább vagy teljesen nélkülözte az állam gondoskodását A levéltárügy tehát - központi irányítás vagy koordináció nélkül *f- különböző minisztériumok hatásköre között oszlott meg, részben teljesen kivül esett az állam érdeklődésén. 1945-től, a csehszlovák nép felszabadulásától kezdve egyre erősebb törekvések mutatkoztak annak érdekében, hogy a levéltárügyet a szocializmus építésének szolgálatába állítsák. E, törekvések valóra váltásának feltételei azonban csak 1948-tóí kezdve alakultak ki, amikor az államszervezet átállítása megtörtént. Csehszlovákia történetében ugyanis szintén 1948 a fordulat éve; 1948 Június 9-én lépett életbe az új alkotmány, mely Szlovákia helyzetét az államegységen belül megfelelően rendezve, a csehszlovák államnak a tanácsok rendszerén alapuló egységes, szilárd és demokratikus szervezetet adott - Ezzel kapcsolatban már itt előre kell bocsátani, hogy az 1948. évi alkotmány értelmében a prágai csehszlovák minisztériumok, illetőleg a csehszlovák kormány (minisztertanács) alá rendelve Pozsonyban egy-egy miniszteri megbízotti hivatal létesült, melyek együtt a szlovák helyi kormányt (a szlovák miniszteri megbízottak tanácsát) alkotják. Szlovákia tehát az egész csehszlovák állam szervezetének része s egyben képmása, ahogy a szlovák levéstárügy is -. mint látni fogjuk -.a csehszlovák levéitárügy része és egyben tükörképe. Ezért amikor a továbbiakban *tz egyes minisztériumok levéltári kapcsolatairól lesz szó, ez szJovák viszonylatban a megfelelő miniszteri megbízotti hivatalok közbeiktatódásával értendő. - Az aísóbbfoku államhatalmi és államigazgatási szervek struktúrája egyöntetű. Az 1948. évi államreform alkalmával ugyanis Csehszlovákia egységes, új területi beosztást is kapott: az ország egész területét 19 kerületre osztották, melyek közül 13 esik a történelmi Csehországra (a volt cseh, s a morva-sziléziai tartományokra) és 6 Szlovákiára. A kerületek, mindkét országrészben egyformán, kisebb terüleíi egységekre, járásokra tagolódnak. A községi, járási és kerületi tanácsok - szórói-szóra: nemzeti bizottságok, národny vybor sr adják az állam igazgatásának alapját s ugyanez a szerkezet szolgált a levéltári szervezet reorganizálásának alapjául is. A levéltárügy megújulása a kerületi levéltárak felállításával indult meg. Az 1948-as államreíorm után, 1949—1951 között minden kerületben -megszervezték (i levéltárakat. Feladatuk volt a kerületen bélül a levéltárügy szervezése és irányítása: a kerületi hatóságok anyagának begyűjtése, a terület 4