Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - VITA - Kubinyi András: A mezővárosi levéltárak rendezéséhez / 173–175. o.

ládl, másrészt ugyanazon mezóVáros jogi helyzete is megváltozott, kérdés az, hogy a rendezésnél milyen módszert kövessünk, válasszuk-e, szét a feudáliskori iratokat éá ezek rendezésére dolgozzunk ki egy sémát, majd utána a polgári kori iratanyagot a helység jobi állapota szerint másként rendezzük város és másként község esetén. — vágy pedig ne legyünk figyelemmel a Jogi állapot különbözőségére, és a feudális és polgári kori iratokat közös tárgyi főcsoportokba osszuk-^ b|? $z utóbbi módszert alkalmazza Kopasz üábor elvtárs legutóbbi, fent idézett kitűnő cikkében, akí Baja volt mezőváros feudáliskori iratait közös főcsoportokba osztja a törvényhatósági jogú városi iratokkal, Mráz elvtársnő tanulmánya ebben á kérdésben nem egységes, A cikk elején ismertetett nagykáliól rendezés az első módszer aiapján történt: csak feudális, mezővárosi iratról van szó, Ezzel szemben általános sémája szerint úgy látszik, hogy 6, is á második módszer híve, akárcsak Kopasz elvtárs, igaz, hogy zömében ő is feudális kori iratokat sorol fel, viszont a légóiraiok feltüntetése (1. |. ra, 92. o> ÍV. 47- pont) az előbbit bizonyítja. Véleményem szerint azonban szükséges az iratok kor szerint három főcsoportra való bontása,: külön kell rendezni a helység feudális, polgári és szocializmuskori anya,gát. Bzt a fentekben vázolt jogi és történeti indokokon kívül gyakorlati meggondolások is alátámasztják. Pl, a Kopasz-féle Sémát tekintve (i~cikk 85-87. o„) a II. (Re,ncÍészetJi és Ili. (Árvaszék) csak az 4,850 utáni periódusban szerepel, míg áz egyes főcsoportokból ki lehetne emelni több olyan sorozatot, a,mely csak á feudális időben létezett. A, Mráz féle Sémát nézve viszont á VI, csoport (bírósági) csak a régebbi periódusban szereplő iratsorozat voit, míg más anyag bekerült később a jegyző iktatott irattárába, és nem jelentett már külön iráltípust. A feudáliskori anyagnál még további nehézségek léphetnek fel. Pl. Miskolc váróé 4790-es évekig terjedő levéltára $0 tárgyi speciesre oszlik, amelynek közös segédkönyve v$n> ~ hasonló éhhez Sátoraljaújhely régi levéltára. így ezt az anyagot egymástól elválasztaniaé& pl/ a gazdasági jellegű specieseket egyesíteni pí< a törvényhatósági város számvevőségének irataival, ahelyett, hogy közös mutatóban és a többi speciessel együtt lenne, nem lenne helyes. Általánosan kötelező sémát, mint ez a példa is mutatja, még azonos jellegű levéltáraknál is csak óvatosán alkalmazhatunk. Inkább csak irányelveket Iehe,l készítenünk, és ezt is csak akkor, há az iratanyag viszonylag teljes. Ily esetben először Ieudáüs és polgári részre keli szétválasztani áz iratanyagot, előbbinél először meg kell vizsgálnunk, hogy nem volt-e, olyajipégi pendsze&\ amely küllők, vagy egyéb módon rendezve, az »gész anyagot egybefoglalta, ilyen létében ezt vissza kell lehetőleg állítani, különösen, ha segédkönyvei vannak, egyébként az iratanyag gerince a tanácsülési jegyzőkönyvek és azok iratai. (Vö. Mráz jm. 89. o,\ Többnyire még a gazdasági jellegű anyag is a.Jegyzőkönyvi számok sorjábanTut és azzal közös segédkönyvei vannak. (Pl, Xállyon) Igyekeznünk keli ilyen esetben ezt rekonstruálni. Különálló nigyoaib- sorozatok esetén, továbbá a jegyzőkönyvi számok szerinti, irattározás előtti anyagnál - leszámítva a polgári kori részt, - akár a Kopasz, akár a Mráz féle, rendszer alkalmazható. Polgári kori iratoknál általában azt mondhatjuk, hogy városok esetén jól alkalmazható a Kopasz féle séma, községek eseténél pedig Balázs Péter elvtárs cikke (LH-III. 1. sz. 409. skk) nyújt felvilágosítást; Amennyihen azonban a terjedelem, más irattári rendszer síb, ezí indokolja, célszerű a polgári kori anyagot is tovább bontani. Külön kerülhet esetig az 4874-ig terjedő anyag, és a következő kor, Itt is változást okozhat a községforma átalakulása. Azonban a polgári kori irattár szétbontását csak az esetben végezzük el, ha a helység jogi helyzetének átalakulása valóban új és más jellegű, nagyobb vágy kisebb mennyiségű sorozatokat hozott létre. Ejgy nehézségre fel kell azonban hívni a figyelmet; Vannak olyan sorozatok, amelyek a feudális időktől egész.4950-ig futnak. PL a jegyzökönyvek. ígáz, hogy az 4848-as időkben, miként előtte, a mezővárosi tanács, illetve közgyűlés határozati tartalmazza míg 4850-től az először kinevezett majd választott képviselőtestületét, és ez időtői a városi tanács üléséirőlá jegyzőkönyvek az iktatott irattárba kerülnek és csak az ülés ideje, helye, jelenvoltak, és a tárgyalt ügyek iktatószámait tartalmazzák. Ennek ellenére, különösen kisebb mezővárosoknál ugyanazon kötetben lehet a feudális tanácsi éá közgyűlési, valamint az abszolutizmus képviselőtestületének a jegyzőkönyve, így Tállyán, 48J87-4854 között közős a kötet. (Miskolci Áll. LU lállyai tvWzksk. 3> kJ Gönc jegyzőkönyve pedig az abszolutizmus korától kezdve a községi törvény utánig tartalmaz bejegyzésekét. (Uo. Gönc levt, Jzk-ek 2. k«) (4859-4890) Tállya esetében ezí a nehézséget úgy oldották meg. hogy az összes tanácsülés! és képviselőtestületi jegyzőkönyveket a feudális és polgári korból egyaránt kiemelve külön sorozatként helyezték a levéltár elé. Ezí - szétválasztási nehézségen kívül - hely elrendezési okok 474