Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Varga Endre: Csehszlovákia levéltárügye / 3–38. o.

A kormányrendelet, mely bevezetésként hangsúlyozza, hogy a levéltár ügynek az ország építésivel kapcsolatos erőfeszítések érdekében teljes mértékben a csehszlovák nép •.politikai, tudományos, kulturális-oktatási és gazdasági szükségleteit* kell szolgálnia, 9 hogy a levéltárügy e feladatok eredményes betöltése érdekében egységes szervezetet kap, deklarálja az egységes állami levéltári fondoL A fond anyagát a szöveg úgy határozza meg, hogy azt az állami szervek, intézmények és intézetek, szocialista jogi személyek, elsősorban a nemzeti vagyont kezelő nemzeti és más vállalatok és Jogelődeik működése során keletkezett, a selejtezésen már átesett (erre nézve lásd később) iratok és levéltári jellegű dokumentumok alkotják. Ezek szerint tehát a fond az összes állami hivatalok, a tanácsok, a nacionalizált üzemek, a töraegsz-ervezetek stb. levéltárivá érett iratait magában foglalja, vagyis a centralizáció ebben a vonatkozásban teljes mértékig mégvalósult. Korántsem ilyen fokú azonban Jelenleg a központosítás a levéltárügy igazgatása tekintetében. A rendelet ugyan, mint láttuk, ezt a resszortot elvileg teljes egészében a belügyminisztérium (gyakorlatilag tehát a levéltári igazgatóság) hatáskörébe utalja s ez alól csak a fegyveres erők levéltáraiban elhelyezett anyagot ** utóbbit kizárólag a katonai igazgatás szervei alá rendelve •«* veszi ki, Egy évi haladékot ad továbbá a mezőgazdasági-erdészeti levéltárak hálózatának az állami levéltári szervezetbe vájó bekebelezésére. Ezek a levéltárak, melyek most a mezőgazdaságügyi s az erdőés faipari minisztérium kezelésében állanak (anyagi szükségleteikről és személyzetükről e k$t minisztérium gondoskodik) csak 1955. december 34-én fognak, a rendelet szerint, a belügyminisztérium alatt álló levéltári szervezetbe íokozatosan bevonódni. Ezenkívül azonban, bár a továbbiakról a rendeletben nincsen szó, nem terjed ki a levéltári igazgatóság intézkedési köre a párt, a köztársasági elnök irodája, a nemzetgyűlés, a minisztertanács, s a külügyminisztérium iratanyagára sem. (Közülük az utóbbiak a létrehozó szervek levéltáraiban maradnak* a párt iratait a mi Munkásmozgalmi Intézetünknek megfelelő két Párttörténeti Intézet - dstav dé*Jin KSÍ Prágában és Óstav dSjin KSS Pozsonyban •» veszi át.) Végül, legalábbis ma még, szintén az állami levéltári hálózaton kivül áll a bányák és egyéb üzemek iratanyaga is. A bányahatóságok s a bányák régi anyaga nagyrészt a két — 4 csehországi Kutná Hora-i s a szlovenszkói selmecbányai(Banska Stiavnica-i)^ központi bányászati levéltárban van összevonva, melyek attól eltekintve, hogy szakmai vonalon a levéltári igazgatósággal bizonyos érintkezésben állanak, minden tekintetben a kohó- és bányaipari minisztérium gondoskodása alá tartoznak (személyzetüket is az nevezi ki), az újabb anyag pedig még a létrehozó szervek: hatóságok és bányák irattáraiban található. (Az itt tárgyalt kérdés szempontjából lényegtelen, hogy a régi bányaanyag egy kisebb része még a múltban közlevéltárakba került be s igy ma állami levéltárak őrizetében áll.) -" Az egyéb kisebb-nagyobb üzemek, vállalatok iratanyaga jelenleg eredeti hegyén, a létrehozó szervek irattáraiban található. Ezek további sorsa még nyitott kérdés. A rendelet szövege, mint láttuk, ezeket az iratokat is az állami levéltári fond részének tekinti, az állami levéltárakba való bevonásukról azonban nincsen szó. Ellenkezőleg, az a tendencia, hogy a nagyobb üzemek anyaga a saját, levéltárrá kifejlesztett irattáraikban maradjon. Ezeknek a megszervezése, mint láttuk, meg" indult, a nagy üzemeknek már saját levéltáraik vannak. A kisebb üzemek, vállalatok anyagának sorsa egyelőre még tisztázaüanabb. Felmerült a terv, hogy a kisebb üzemek anyaga szakmák szerint (pl. a vas-, textih bőripar stb. részére) létesítendő gyűjtőlevéltárakba vonódjék össze, hogy azonban ez a terv megvalósulásra kerül-e, vagy mi lesz majd a megoldás, előre nem látható. Ezek a szervek, üzemek, vállalatok s így anyaguk is jelenleg a különböző gazdasági (gépipari, könnyűipari, külkereskedelmi stb.) minisztériumok hatásköre alatt vannak megoszolva.S a felsoroltakon kívül •-• legalább egyelőre - más levéltári anyagok is kivül maradtak a belügyminisztérium alatt egységbe fogott levéltári szervezeten, igy pl. a közlekedésügyi minisztériumnak ma is saját levéltára van, a vasutigazgatás anyaga oda gyűlik be. A postaügyi minisztérium múzeumot tart fenn, ez a minisztérium iratanyagát is átveszi. E minisztériumok iratainak a Központi Állami Levéltárba való bevonása még fel sem vetődött. Ugyanígy az iskolaügyi minisztérium alá tartozó egyetemi levéltár, a könyvtárak levéltári jellegű iratai, s a múzeumi levéltárak bevonásáról sincs szó. A felsorolt anyagokról, mint láttuk, a létrehozó szervek vagy az illetékes szakminisztériumok gondoskodnak, a fenntartási költségeket ezek fedezik s ezek nevezik ki a kezelőszemélyzetet is, melynek képzettsége az emiitett levéltárak esetében sincs - a belügyminisztérium alá tartozó állami levéltárak státusához hasonló módon (lásd erről később) - egységesen szabályozva, bár gyakorlatilag általában azzal megegyező. Ezekkel a levéltárakkai a levéltári igazgatóság egyébként sem foglalkozik. 6