Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Varga Endre: Csehszlovákia levéltárügye / 3–38. o.
az állami fond megalakításából következő felügyeleti jogának gyakorlati megnyilvánulási formái még nem alakultak ki, Egyelőre csupán annyi látható, hogy a levéltári igazgatóság a felügyeletet, nem annyira közvetlenül, mint inkább a belügyminisztériumnak bizonyos kerületi szervei úüán fogja gyakorolni, illetőleg az utóbbiak gyakorolják, E kerületi belügyminisztériumi szervekről azonban, melyek a továbbiak szerint, a levéltári felügyeletben még többféleképpen is résztvesznek s melyek ezért levéltári szempontból a levéltári igazgatóság irányítása alatt állanak, közelebbi felvilágosítást nem kaptam. Az elmondottakkal áll kapcsolatban, hogy a felsorolt minisztériumok alá tartozó anyag begyűjtésének alsó határa sincs szabályozva, pl. a mezőgazdaság ügyi minisztérium hatásköréhez tartozó gépállomások, tszcs-k, a belkereskedelmi minisztérium alá tartozó állami árúházak, az iskolaügyi minisztérium alá tartozó oktatási intézetek stb. anyagának begyűjtéséről &ég nincs intézkedés, a kérdés elvileg sincs tisztázva, mindezekkel a levéltári igazgatóság eddig nem foglalkozhatott (de rendelet fog készülni a tárgyról). Jelenleg tehát a belügyminisztérium, illetőleg a levéltárügyet irányító szerve, a prágai levéltári igazgatóság, a csehszlovák levéltárügyet nem fogja úgy ál, mint pl. Magyarországon a Levéltárak Országos Központja, a központosítás náluk nem haladt úgy előre- Ennek egyik oka kétségtelenül az, hogy a szervezés itt még a kezdet stádiumában van; az igazgatóság, mint láttuk, mindössze néhány hónapja áll fenn. Viszont ebből az is következik, hogy egyelőre a további fejlődés útja sem látható világosan, így pl. az a kérdés sem, hogy a mezőgazdasági-erdészeti levéltárak bekebelezése s a bányászati és más üzemi levéltárak, irattárak stb. esetleges bevonódása nem. lész-e kihatással a levéltárügy tárcahovatartozására. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy újabb államszervezeti reform következtében a nemzett bizottságok ma már itt is a minisztertanácsnak (Szlovákiában a miniszteri megbízottak tanácsának) az irányítása alatt állanak s csak bizonyos resszortok tekintetében vannak a belügyminisztériumnak alárendelve, mely utóbbinak profilja most a mi belügyminisztériumunkéhoz hasonló (a kerületi, városi stb. közigazgatással általában nem foglalkozik). A levéltárügy belügyminisztériumi alárendeltségét indokoló körülmények tehát a fentebbiekhez képest megváltoztak. Ennek ellenére most, az indulásnál, a szervezés kezdetén, a belügyminisztérium súlya és tekintélye hasznosnak bizonyul. Természetesen, hogy a továbbiakban, araikor majd a levéltárak tudományos feladatai kerülnek az előtérbe, a Jelenlegi tárcahovatartozás milyen hatásúnak fog a tapasztalat során bizonyulni, az ma még nem mérhető fel. A. levéltári szervezet általános körvonalainak, a szervezés mai stádiumának az eddigiekben történt felvázolása után konkrétebben kell ismertetnem azt a levéltári hálózatot, amely most ténylegesen a levéltári igazgatóság irányítása alatt ált ami tehát a központosított levéltári szervezetbe jelenleg effektive beletartozik, itt kell megemlítenem azt is, hogy a prágai csehszlovák levéltári igazgatóság csak a 13 cseb-raorva-sziléziai kerület levéltárainak közvetlen felettese, a 6 szlovák kerület ügyeit a bratislavai szlovák levéltári igazgatóság közbeiktatásával intézi. Az állami levéltári fond őrzőhelyeinek felsorolásánál a kormányrendelet első helyen említi a prágai Központi Állami Levéltárat, mely a belügyminisztérium levéltára és a cseh tartományi levéltár összevonásából jött létre. Bz a volt Csehország, majd a csehszlovák állam központi hatóságainak anyagát foglalja magában (az utóbbit természetesen, a fenti kivételekkel). A szervezethez még egy hasonló jellegű levéltár tartozik, a pozsonyi Szlovák Központi Állami Levéltár, mely Szlovákia centrális igazgatási szerveinek anyagát gyűjti össze. A szervezetbe be 'vannak vonva továbbá az állami levéltárakká átalakult kerületi levéltárak is, összesen 19 állami levéltár, melyek közé a Brno-í volt morva s az Opava=i volt sziléziai tartományi levéltárak is (szintén kerületi állami levéltárakká átalakítva) besorolódtak. E kerületi állami levéltárak, szakmai és tudományos feladataik ellátásán kívül, őrzik a volt kerületi, megyei stb. szervek régi történeti anyagát átveszik a kerületi nemzeti bizottság, s a kerületi hatáskörrel bíró egyéb közigazgatási hatóságok anyagát továbbá a kerület s az alá tartozó járások jogszolgáltatási szerveinek anyagát (bírósági anyag tehát a kerületi állami levéltáraknál alsóbblokú levéltárak őrizetébe nem kerülhet), végül Csehországban a Járási nemzeti bizottságok és más járási közigazgatási szervek anyagát is. Az utóbbiak Szlovákiában a Járási levéltárak őrizetébe kerülnek. A két központi levéltár s a 19 állami levéltár tudományos intézménynek van minősítve, míg a levéltári hálózat alsóbb tagozata gyakorlati rendeltetésű :• e levéltárak elsősorban azoknak a szerveknek a szükségleteit vannak hivatva kielégíteni, amelyek mellett keletkeztek. Az alsóbb tagozatból azonban gyakorlatilag (bár a kormányrendelet erről nem szól) lei van emelve 3 levéltár: a prágai, brnoi és pozsonyi városi levéltárak, melyeket anyaguk í ontosságára s régi tudományos tradícióikra 7
