Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Bélay Vilmos: India levéltárügye / 382–385. o.

méleti és gyakorlati tanfolyamokat rendezni, vagy egy négy féléves levéltáros iskola szervezés^ lenne-e a helyesebb. Átmeneti megoldásként már 4950-ben Dubrovnikban egy kilenc résztvevővel működő tanfolyamot szerveztek, melyet-egy későbbi két féléves, tanfolyam követett. A gazdasági levéltárak vonatkozásában a kérdés azzal is bővült, hogy vajon a gazdasági levéltárakban meny­nyiben van szűkség a történetileg képzett levéltárosok mellett gazdasági szakemberekre ig,. - Le­véliározási kérdésekben relmeru.lt az igény a levéltárak kartonokon való feleltározására : vég­célként minden szövetséges köztársasági levéltárnak teljes áttekintéssel kellene rendelkeznie az összes, többj jugoszláv állami levéltár birtokában lévő anyagról. Ugyancsak probléma számukra is a levéltári és könyvtári anyag elválasztása. Nagy lendülettel indult meg az évszázados tőrök ura­lom alaíí elpusztult forrásanyagnak máshonnan való pótlása is. Egy szakemberekből áüó bizottság kutatásokat és filmezéseket végzett az Athos hegyén lévő Nemanja István szerb király által a XII. század végén alapított Hilandar kolostor évszázadokon á,í érintetlenül maradt, ósze,rb, bizánci, tö­rök és orosz vonatkozásokban rendkívül gazdag levéltárában. Ugyanígy tervezik, hogy az ístanbuli kormánylevéltárakban a török birodalom délszláv vonatkozású forrásanyagai után fognak kutatá­sokat végezni. Bé'lay Vilmos: INDIA LEVÉLTÁRÜGYE X A második világháború befejeztet követő években mélyreható alkotmányjogi változások tör­téntek Indiában, amelyek természetszerűleg kihatottak az ország kulturális életére is. Ez az óriási állam-alakulat, melynek területe közel hárommillió négyzetkilométer (azaz hazánk területének több mint harmincszorosa) és amelynek földjén több mint háromszázötven millió ember él (Magyar­ország lakosságának harmincszorosa) a múlt század derekától 4947-ig szoros kötelékben volt a Brit Világbirodalommal (Commonw-§álth), mint az angol királysággal perszonálunióban egyesült *Indiai Császárság*. Ez a császárság tulajdonképpen államok szövetsége volt, amelyek egy részét az angol király képében kormányzó alkirály («Viceroy*) angol főtisztviselőkkel közvetlenül igazgatta, az államok másik része pedig indiai fejedelmek (maharadzsák, radzsák, nizám, stb.) uralkodása alatt tállamközösségi kapcsolatbant állt. ugyancsak a császárság keretében, protektorátus cimén, az alkirály által igazgatott államokkal. Hosszú ideig tartó és nem egyszer véres incidensekig fa­juló viták után India soknemzetiségű lakosságának két legfelsőbb szerve, az Indiai Kongresszus és a mohamedán lakosságot képviselő Muzulmán Liga elfogadta az angolok által javasolt un. Mount­batten-tervet. Ennek értelmében 1947. nyarán megszűnt a császárság. India köztársasággá lett de mégsem lépett ki a Brill Világbirodalomból, csak a kapcsolataik lazultak. A lakosság vallási tago­zódásának alapján két nagy köztársaság lett az egykori császárságból: a mintegy 270 milliós Indiai Szövetség, vagy közkeletű néven Hindosztán és a körülbelül 80 millió lakost számláló Pakisztán. Utóbbi földrajzilag nem összefüggő területen fekszik, hanem két, egymástól mintegy ezerötszáz ki­lométerre fekvő részre oszlik, amelyek közüí a sokkal nagyobb nyugati Pakisztán a Szovjetunió­val, Iránnal és Afganisztánnal a keleti, kisebb Pakisztán pedig Burmával határos. Az alábbiakban csak Hindoszíán levéltárügyéről beszélünk részletesebben, a pakisztáni hely­zetet csak egyes vonatozásaiban érintjük. - . "* Hindosztán a nagy, 4947. augusztus 45-én életbelépett átalakulás után hamarosan hozzálá­tott a modern levéltári szervezet kialakítására irányuló munkához. Számos nehézséget kellett le­küzdeniük azoknak, akiket az uj köztársaság vezetői ezzel a feladattal megbíztak, mert úgyszól­ván eiőlről kellett az egészet kezdeni. Mindössze két olyan szervezet volt Indiában, "amelyre mint Ez a szerény ismertetés az alábbi forrásanyag felhasználásával készült: «Inde* és *Pakistan*. Archívum. Revue International des Archives. Vol. III. -4953. Paris 244-248, 224-222. továbbá <An­nual Re port of the National Archives of india for the year 1953, Delhii, végül a «The Indián Ar­ctiivesí c. folyóirat egyes cikkei. (Forditó) 382

Next

/
Oldalképek
Tartalom