Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Szedő Antal–Vörös Károly: A levéltárügy Jugoszláviában / 380–382. o.
tári törvény alapelvül-állítja tel, hogy az állam védi a történeti forrásértékű levéltári anyagot Jugoszlávia területén bárhol, bárkinek a kezében is legyen az. A levéltárügy a Tudományok és Kultúra Minisztériumához tartozik és ügyeit a minisztérium alá rendelt Levéltári Tanács intézi. A Tanács tágjai a belgrádi, zágrábi, ljubljanai, kotori levéltár, a szarajevói és skopljei történeti múzeum képviselői, valamint négy levéltáros és történész szakember, A levéltári hálózat további széles kiépítése folyamatban van : a Szövetségi Levéltár Belgrádban van. a szövetséges Köztársaságok: Szerbia, Horvátország, Szlovénia. Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Makedónig székhelyén nemzeti levéltárak vannak. (A makedóniait csak 4954-ben szervezték meg. Skopljeben.) E mellett a szükségnek, vagy a már meglévő szervezetnek megfelelően egyéb levéltári szervek is működnek. A felsoroltakkal együtt -495-t. végén Jugoszláviában már összesen 24 önálló állam, levéltár volt kb. 50 főiskolai képesítésű dolgozóval, s ezek mellett kb. 35 az említésre méltó más jellegű (tudományod, városi, egyházi, gazdasági stb.) levéltárak száma. Utóbbiak összesen kb. 40 főiskolai képesitéáÖ dolgozóval műkődnek. Levéltárak és irattárak kapcsolata igen szoros: az irattermelő'szervek irataik jegyzékét megküldik a területileg illetékes állami levéltáraknak, ~ ezek a jegyzékek alapján ellenőrzik az iratok meglétét-és állapotát, Iráteladásoknál az államnak elővételi joga van. Az e,gyes szövetségi köztársaságok levéltárügyét külön törvények szabályozzák. így a szerb köztársaságban a következő városokban van 4H a mi levéltár : Belgrádban ía Szövetségi Levéltáron kivü!), Újvidéken (a Vajdaság iratanyaga számára), Kossovoban és Meloriábajo, Állami levéltárak vannak nagyobb városokban is, sőt egyes nagyobb intézményeknél is. &zek azonban megküldik irataik jegyzékét a Szerb Központi Állami Levéltárnak. Selejtezni csakis az állami levéltárak hozzájárulásával lehet. A levéltárak magánlevéltárakat is befogadnak, sót bizonyos esetekben ilyen levéltárakat letétként kezelnek. Egyes esetekben könyvtárak és muzeumok is őriznek levéltári anyagot. Levéltári dolgozók iratok vételével és eladásával nem foglalkozhatnak, saját gyűjteménnyel nem rendelkezhetnek. A levéltárak célja: begyűjteni, megőrizni és felhasználhatóvá tenni az iratanyagot, más állami levéltárak, de a vidéki, városi, családi levéltárak számár aris tanáccsal szolgálni az iratok megőrzése érdekében. A kutatási és fényképezési engedélyt az igazgató adja, külföldiek számára a miniszter. Az állami levéltárak rendelkeznek restauráló műhelyekkel. , A büntető szankciók elsősorban a levéltári anyagot külföldre csempészők ellen irányulnak. Büntetések sújtják azokat a magánszemélyeket is, akik történeti értékű dokumentumaikat elvonják az állami levéltárak ellenőrzése alól és természetesen az iratok elpusztított is. A városi levéltárak mindaddig megmaradnak Szerbiában költségvetésileg a városi közigazgatás keretei között, amig nem szervezik meg a területileg illetékes állami levéltárat. Ugyanis a vonatkozó törvény fokozatosan irja e!ő az átvételt, melynek csak 4955. végével kell befejeződnie. Horvátországban Zágrábban (legrégibb oklevél 969-bőJ). Polában és Fiúméban, azonkívül DubrQvnikban (Raguza) van állami levéltár. Utóbbinak igen értékes levéltárát a? utóbbi években 4 vezető városi család nagy levéltárának megvásárlásával jelentősen sikerűit kiegészíteni. - Bosznia-Hercegovina, Szarajevóban lévő levéltára a XVII-XfX. századi török, valamint az utána következő osztrák-magyar közigazgatás idejéből őriz iratokat és őrzi mohamedán és katolikus egyházi intézmények anyagát is. -- A jugoszláv levéltárak értékes anyaggal gyarapodtak a partizánok le^ véííárainak átvétele állal, valamint az 194'1~1 S 945 között Jugoszlávia területén működött német és olasz megszálló szervek iratainak megszerzésével. E szervezeti kereteken belül a jugoszláv levéltárügy problémáiról és további céljairól a levéltári Tanács folyóirata az 195-1 január óta évenként háromszor megjelenő <ArhivisU tájékoztat. 1953 végéig megjelent számaiból megállapítható, hogy jugoszláv kartársaink levéltárügyük építésénél a mienkéhez igen hasonló problémákkai állnak szemben, ilyenek a közönségnek a levéltári anyag jelentőségével szemben még mindig megfigyelhető értetlensége, a rendelkezésre álló épületek és raktárak korlátozottsága, és a szakképzett személyzet hiánya. Ez utóbbit illetőleg 4954ben még vita foiyt arról vajon helyesebb-e az egyetemek keretein belül tanszékeket felállítani, elismertetésünk forrása az Archívum 195á- évi számában a jugoszláv levéltárügyről irott beszámoló, valamint az Archivalische Zeitschrift 49, kötetében megjelent, az Arhivist 495-1-52. évfolyamait ismertető szemle-részlet volt. (Szerk.) 384
