Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Szedő Antal–Vörös Károly: A levéltárügy Jugoszláviában / 380–382. o.

7. Léká mezőváros (Lockenháus) levéltára, (Vas m,) 4942-b^n rendezték. Ma az itteni anyagnak is csak töredéke, van meg : Oklevelek (XVII--XVIII., sz.). gazdasági iratok UVUI-^IX. sz.), rendelkezések és kiáltványok (XIX. sz,), céhiratok (4648-4878). SiSzfnlmargitbánya mezőváros (St. Margarethen) levéltárai. (Sopron m*) A háború után megmaradt állagok ; Katonai iratok (4690--4849), uradalmi jegyzékek (XVII1--XIX. sz.), körlevelek (4874-től). bányakönyv (£846). régi térképlapok (XIX. sz.), községi számadások és melléklétek (£700-4849)* 9. Fgrtőlehér^gyháza (Donnerskirchen) mezőváros levéltára^ (Sopron m.) A régebben nagyobb terjedelmű anyagból megmaradtak: a mezővárosi jogra vonatkozó oklevél (4659). úrbéri jellegű jegyzékek, különféle községi számadások (XJII-PHI. sz.). 4804-i Jegyzőkönyv, telekkataszteri könyvek (XíX. sz,). Az ujabbkcri iratok, a X.VHI. sz. második felétől kezdve. majdnem mind megmaradtakx A többi burgenlandi mezőváros anyaga, ha nem semmisült meg a háború végén, k^vés kivétellel mind ujabbkeletü. Ezekre vonatkozólag Homma egyenként felsorolja, hogy a meglévő uradalmi (vágy bécsi) levéltárakban hol található velük kapcsolatos anyag. Ugyanezek a nagy levéltárak forrásul szolgálnak azoknak a mezővárosoknak történetére is, amelyeknek saját anyaguk is megmaradt. XXX Az egyes levéltárakhoz készült segédletek, amint Homma hivatkozásaiból kitűnik, elég részletesek, néha, többszáz gépelt oldal terjedelmet is elérnek. Homma ezeket erőteljesen összevonja (pl. a pinkafői levéltár 326 gépelt oldalnyi jegyzékét nem egészen két oldalon kivonatosa). A kivonat az eredeti jegyzéknek leszűkített váza s igy némi képet alkothatunk a segédletkészítés módszeréről is; az itt szereplő segédletek az anyagot a felállitás rendjében ismertetik, nagy tárgyi csoportokon belül az iratfajtát jelölik meg (az iratnak azt í funkcióját, amit eredeti rendeltetése szerint betöltött), mindenütt az évkor feltüntetésével. (Pl,: az uradalom neve ~ az uradalom levéltárában lévő különféle gazdasági iratfájták megjelölése - évkor.) Ugyancsak az iratfájtát és az évkort tüntetik fel a mechanikus rendben (ladula, rekesz stb. formában) elhelyezett anyagnál is. A lerövidített szövegből arra következtethetünk, hogy az iratok túlnyomó része jelzetes. Azt azonban, hogy mekkora részletességgel, milyen egységekig lemenőén történik az ismertetés, az eredeti segédletekben,' a rendelkezésre álló vázból nem lehet megállapítani. Szedő Antal - Vörös Károly: A LEVÉLTÁRÜGY JUGOSZLÁVIÁBAN Jugoszláviában a német fasizmus igája alól történt felszabadulás óta - szemben a régi királyi Jugoszláviával, ahol a levéltárügyet semmiféle törvényes intézkedéssel nem szabályozták - a levéltári szervezettel és a levéltárüggyel már három törvény is foglalkozott. A legutóbbi, az 4950. január 23-án keltezett, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság egész területére vonatkozó levél380