Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Ort János: A vármegyei községi, városi számviteli iratok / 327–337. o.
nácsi rendes letétek között kezelt, id. letéti jellegű magánbiztositékok főkönyvei, külön naplóikkal találhatók. A rendes letétiJ&fcőnyvekben átmeneti kezelésű, törvényhatósági felügyeletre, bizott ösztöndíjak, alapítványok tőkéi stb. is elszámoltattak. A z ideiglenes letétek, magánbiztositékok azonban a vagyonkezelésre, közületi gazdálkodásra befolyással nem voltak, járulékos könyveknek nevezhetők, s mintán kivül megtartásuk sem indokolható. Ezeknek az emiitett könyveknek selejtezése levéltárainkban bizonyára együttvéve többszáz ím uj férőhelyet jelenthet, értékesebb állagaink számára. Befejezésül szeretném kihangsúlyozni, a selejtezéseknél mindig egyik főszempont az legyen, hogy ne semmisítsünk meg egész állagrészeket, ügyviteli-kezelési mintákat mindenből hagyjunk meg. S rá kell mutatnunk arra is, hogy nem a számviteli könyvek változó megnevezését, hanem a könyvek leirt funkcióit tartalmát, jelentőségét, összefüggéseit kell megvizsgálnunk. Itt is utalunk arra, hogy főleg régebben naplószerü pénztárkönyvek díjnyilvántartások a számadáskönyv funkcióit is betölthették egyes intézményeknél, s közületeknél. A gyakorló levéltárosnak megismerve anyagát, messzebb kell látnia feladatát annál, hogy a modern ira,ttermelés puszta ügykezelési mintáit száz és ezermázsás mennyiségekben óvatosságból, de haszontalan ballasztként megőrizze. Gyámpénztári selejtezés A gyámügyi számvitel a megyék, városok s egyes községek számvitelének külön részét képezte, egészen 4950-ig, az árvaszék gyámhatósági feladatai decentralizálásáig. Régi formájában lényegében megszűnt s elérkezett az ideje annak is, hogy levéltáraink foglalkozzanak több szempontból aktuális megvizsgálásával és szükséges felszámolásával. Ennek a célkitűzésnek csak ugy felelhetünk meg, ha -a gyámpénztári kezelés és számvitel utolsó félszázadát részletesebben megvizsgáljuk. Nem éppen iratanyagának érdeme miatt, hanem inkább a felszámolás elsőfokú: ítélethozatalánál szakmánkat is kötelező formulák megtartásáért. A gyámoltak és gondnokoltak pénzeit, pénzértékeit az 1877 : XX. te. értelmében rendszerint az árvaszékek pénztáraiban kezelték, vagy áz árvaszék felügyelete alatt egyes, e gyámhatósági jog gyakorlásával felruházott községek is kezelhették. A pénz- és értékkezeíési rendszer módozatait a törvényhatósági bizottság, vagy a rendezett tanácsú város és községi képviselőtestület szabályrendeletiíeg állapította meg. ilyen előzmények után az 1901: XX. te. 39. §-a előírta, hogy a vármegyei, a thj. és rendezett tanácsú városi, valamint községi gyámpéhztári kezelést és számvitelt a belügyminiszter rendeleti uíon szabályozza. Az egységes szabályozás a B. M. körrendelete szerint azért vált szükségessé, mert minden város más elvek szerint állapította meg a gyámpénztári kezelés szabályait, ami sok visszásságot okozott. így adatott ki a következő három rendelet a gyámpénztárakról és gyámügyi számvitelről. 1. A B.M. 1902. évi 4,23 000 sz. és P.M. 1902. évi 3600. sz. rendelete: utasítás a vármegyei gyámpénztáraknak a kir. áilampénzíárakban (adóhivatalokban) való kezeléséről, az árvapénzzek gyümöicsözteíéséről és a gyámügyi számvitelről. 2. A thj. és r. tan. városok gyámpénztárainak kezeléséről és gyámügyi számviteléről az 55 200/1903- B.M. sz. rendelet, melynek hatálya a gyámhatósági joggal felruházott községekre is ^ kiterjedt, Budapestre azonban nem vonatkozott. 3. Végül az 55 300/1903. sz. B.M. rendelet a kiskorúak és gondnokoltak pénzei kezelésére B.M. engedéllyel felruházott községek gyámpénzíári kezelését és gyámügyi számvitelét szabályozta. A kezelésnek két ága volt : a pénztári és számvevőségi szolgálat. Megyéknél a pénztári szolgálatot, mint a vármegye központi pénztári teendőit is, az 1902 : III. íc. aiapján a vármegyék székhelyén lévő kir. állam pénztárak látták el. A számvevőségi szolgálatot pedig a már emiitett pénzügyigazgalósági számvevőségek teljesítették. * A városi árvaszékek gyámhatósága alá tartozó kiskorúak és gondnokoltak pénzeit, pénzértékei! a városok gyám pénztáraiban kezelték, mig a számvevőségi szolgálatot thj. városokban városi számvevőség, rendezett tanácsú városokban a könyvelő látta. el. 334