Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Ort János: A vármegyei községi, városi számviteli iratok / 327–337. o.
igen jelentősek a költségvetések, .zárszámadások iratai, a hatóság vagy közület egész gazdálkodását, számvitelét foglalják össze. Ugyanígy jelentősek a bármi célra, készült összesítő vagyonkezelési és gazdálkodási kimutatások. A várható kiadásokat-bevételeket összesítő költségvetések a közület gazdálkodásának alapját képezik, és a zárszámadások is a költségvetések beosztásának, rovatrendszerének megfelelően készültek. A költségvetések áttekintő osztályozására szóló multszázadvégi előírásokat az 4020-as években kiadott rendelkezések szigorúbb mintái váltják fel, a megyékben, községekben és várósokban. Kialakulnak a minta-szabványszerü költségvetések, melyben a fejezetek és azok sorrendisége is elő írattak. A költségvetések, zárszámadások a közület vagy hatóságok feladatainak, jövedelmeinek megfelelően gazdasági ágak szerint csoportosítva, mutatják ki a bevételekei-kiadásokat. S minthogy a számviteli könyvek is a költségvetések rovatrendszerét követik beosztásukban, vagy annak megfelelnek, a költségvetések igen becsesek a kutatás számára, és a nagyobb anyag levéltári fedezésénél egyformán. A z e8 yes költségvetési gazdasági ágak kezelési adatai nemcsak az utalványozó rendelkező hatóságok működésének, de a község, város, megye gazdasági-kulturális stb. életének is hü képei. Különösen a nyomtatott kiadású költségvetések, zárszámadások kiváló segédeszközök a levéltárban. Könnyebben kezelhetők és jobban áttekinthetők, a kutatás szempontjaihoz közelebbálló beosztásuk folytán, mint a sokszor nehézkesen használható hatósági irattárak segédletei. Sok esetben a kutatás számára iratszámokat, vagy egyéb támpontot adnak, ezenkívül a költségvetések rovatai külön hasábokon kimutathatják a már lezárt megelőző számadási 0v idevágó eredményeit, és az •összes számviteli könyvek használatához is alapul szolgálnak. A zárszámadások pedig olyan alapok, alapítványok stb. számadásait is tartalmazzák, amelyek rendelkezések szerint a közület költségvetésébe nemi kerültek, vagy nem kellett költségvetését elkészíteni. Végül, mind, a költségvetéseik, mind a zárszámadások mellékletei (jelentések, függelékek, részletkimutatások, ismertetések) helytörténeti kutatás szempontjából a légbecsesebbek. A költségvetések végrehajtásjának mozzanatait a számviteli könyvek rögzítik. Az utalványozó hatóság által elrendelt vagyonváltozás a naplókban kerül sorrendi feljegyzésre, s e vagyonváltozási téleleket, ellenőrző könyvelés utján külön könyvek is rögzítik, vagyis a na,plók összegeit a számadási főkönyvekben könyvelik* A vagyonváltozásoknak megfelelően a naplók fajtái pénz-, termény-, anyag-, ingó- és ingatlanvagyon leltári naplók, letéti naplók. Pénznaplókat a község, város, megye számadási ágak szerint vagy azok egyes részére külön vezetett. A sürün előforduló s azonosnemü bevételeket-kiadásokai elszámoló alnaplók összegeit pedig időszakonkint egy tételben viszik át a pénznaplókbá. A naplók tételeik főkönyvi előírása, elkönyvelése folytán alig érdemelhetnek figyelmet. Mégis a helytörténeti szempontból jelentős intézmények rendszerint legiíjabbkori kiadásait, előlegeit elszámoló különböző elnevezésű alnaplók, vagy olyan alnaplók, amelyek valamely jelentősebb esemény külön kiadásait tartalmazzák, éppen a főkönyvi összesítő elszámolás folytán összeg kiadási okmányaikkal együtt igen figyelemreméltók. Nincsen erre előírás, ahány ház, annyi szokás a berendezésben. A levéltárosnak kell rendezés- vagy külső selejtezésnél gyors áttekintés utján kikutatnia. Figyelmeztet ez arra is, hogy a ná,plóokmányoknak lehe,t jelentősége. Nem az ügyviteli-kezelési mintóul meghagyandó időszaki csomókra kell gondolnunk elsősorban, de olyan naplóokmányokra, amelyek egyedi forrásértékkel birnajc. Nem a bevételi okmányok, tehát a sablonos ellennyugták, vagy csekkszelvények érdemelnek figyelmet. Egyedi forrásértékű iratok a kiadási okmányok közt találhatók, elsősorban a nagyobb építkezések, létesítmények végelszámolási iratai. Igaz ugyan, hogy e munkálatoknak költségvetési iratai a hatósági irattárakban is megtalálhatók, az elszámolások végirátai azonban igen sokszor a kiadási okmányok mellékletei lesznek, műszaki rajzokkal, összesítő munkanaplókkal stb. egyetemben. A kiadási okmányok közt lelhető intézmény-munkások bérfizetési jegyzékei is forrásanyag szempontjából bő mintacsomó-meghagyási érdemelnek. *z emiitett kiadási okmányok kiválasztása nagyobb közületi anyagból sem nehéz, a vonatkozó naplójelzetek megtudakolása vagy az előzetes tájékozódások után. Visszatérve az egyéb naplókra, az anyag-, ingó-, ingatlanvagyon leltári naplók, letéti naplók főkönyv esetén nem érdemelhetnek figyelmet ; vagyis ha van ingaüantörzskönyv a jelentős mellékletekkel, szakleltár (leltári főkönyv), letéti főkönyv és anyagfőkönyv. 329
