Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Baraczka István: A csehszlovák iratselejtezés lényegesebb alapelvei / 317–322. o.

elveit, módszereit és eredményeit. Az alábbi összefoglalásnak az a célja, hogy e tanulmányozást levéltárosaink számára megkönnyítse. X X X X X X Selejtezésnek nevezik az olyan iratok, irományok és más dokumentumok kiválasztását, amelyek tartós levéltári megőrzésre kerülnek, valamint a már szükségtelen és értéktelen anyagnak zúzdába adását. A selejtezés felső korhatára a hatóságok működésében keletkezett iratokra vonatkozólag az 4850. év. illetőleg Szlovákiában az 4900. év 5 a gazdasági (vállalati, üzemi) iratokra vonatkozólag az egész Köztársaság területén az -i900. év. 4945 május 4-ét, Szlovákiában pedig 4944 augusztus 29-ét az iratok selejtezése tekintetében is határpontként fogadták el, mert 4945 májusában, Szlovákiában pedig az 4044-i felkeléssel a Csehszlovák Köztársaság területén véget ért a régebbi burzsoá közigazgatás és népi demokratikus rendszer lépett életbe, minek a közigazgatási gépezetben és az irajegységekben is megvan a maga visszatükröződése. Elvileg minden 4945 május 4 előtt, Szlovákiában 4944 augusztus £9. előtt keletkezett irat mégsem misithető, kivéve a folyó ügyvitel és végrehajtás számára szükséges, illetőleg a tartós (végleges) levéltári megőrzésre értékelt iratokat. Tehát az emiitett időpontok előtt keletkezett iratok közül is meg kell őrizni a további ügyvitel és a szerv végrehajtási ténykedése szem pontiából szükséges iratokat (pl. fontos személyi okmányok, szervezési alapelvek, működési szabályzatok, műszaki és g^ártáSeljárásokat tartalmazó dokumentumok, stb.). Nincs azonban akadálya annak, hogy az utóbb említett iratok közül is az előkészítő iratokat és a jelentéktelen mellékleteket kiselejtezzék. frnnak eldöntésénél, hogy a különböző hivataloknál és szerveknél egyidejűleg elhelyezett azonos irálok közül melyeket kell íöegőrizni, és melyeket kell zúzdába adni: tekintettel kell lenni arra, hogy az iratok eredetileg melyik hivatalnál, szervnél vagy vállalatnál keletkeztek. Tartós levéltári megőrzésre kell átadni az alábbi fajtájú iratokat : a) A szocializmus építését dokumentáló iratokat. Azokat az iratokat, amelyek a kapitalizmus korszakában a munkásosztály politikai és társadalmi harcát, a népnek a megszállók ellen folytatott harcát dokumentálják 5 az illegális nemzeti tanácsokat, a partizánmozgalmat, stb. érintő iratokát. A munkásosztály üldözését, a politikai és szakmai munkászservezetek és egyletek ellen Volt erőszakoskodásokról, különösen pedig a Csehszlovák Kommunista Párt működéséről és üldözéséről szóló iratokat. A kapitalizmus korszakának sztrájkjairól és munkabeszüntetéseiről, valamint az osztály harcról, a burzsoá éra idején volt kizsákmányolás mértékéről szóló iratokat. b) A kor társadalmi-, gazdasági struktúráját valamennyi szakmunkában és a népi társadalom tevékenységében dokumentáló iratokat 5 pl. az életmódra és a lakosság munkájára, az ipari, mezőgazdasági és erdészeti termelés fejlődésére vonatkozó iratokat; a néprajzi anyag, a lakáskultúra, kórházügyek, iskolai gondozás, mozgóképszínházak és színházak, stb. dokumentumait. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartoznak : a hazai és külföldi trösztök és monopóliumok régebbi működésére vonatkozó dokumentumok. Jelentős szocialista szerződésekre, a munkaversenyre, a termelékenység emelésére, a termelés növelésére vonatkozó dokumentumok. c) Az államhatalom tanács szervezetének jegyzőkönyvei, a központi és más hivatalok szervezete, a közigazgatás ék bíróság tárgyi és területi szervezete, szervezési tervei és szervezési jellegű alapelvek, a közigazgatási szervek és hivatalok működésének alapelvei és beszámolói, elvi elnöki iratok, különösen a volt járási kapitányságok és rendőrhivatalok elnöki iratai, a lakosság nyilvántartása és az állampolgársági nyilvántartások} anyakönyvek és azok másolatai;'az államhatárok, a katasztrális területek határai ügyeinek és általában a határügyek dokumentumai £ az államhatár dokumentációs "felmérése, a határok megújítására és fenntartására vonatkozó földmérési munkák iratai, a határvonalra vonatkozó feljegyzések 5 az állami, városi és községi címerek !j községek várossá alakítása, községnevek, azok egyesítése és megosztása; a községek,járások és tartományok területében beálló területváltozások; a München előtti köztársaság és a megszállás mindenféle politikai pontjának és azok részeinek működését dokumentáló iratok; a jelentős egyesületek és testületek (emigráns egyletek, rendi egyletek, nemzeti kisebbségek egyletei, Stb.) működését dokumentáló iratanyag jnémet, lengyel és magyar megszálló katonai biztonsági és köz348