Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Pražak, Jiři: A kerületi levéltárak fondjainak összeírása / 298–305. o.

az anyag valóságos tartalmáról, A levéltári fondok összeírása ismét bebizonyította, a levéltári munka szempontjából a közigazgatástörténeti tanulmányok Jelentőségét és a közigazgátástörténészekke/l való együttműködés szükségességét. Csak az összeírások mulatták meg meggyőzően, hogy a fond tulajdonképpeni leírásának leg­megfelelőbb formája a leltári áttekintés, azaz az általában az irattári vagy rendezési rendszer által meghatározott - alosztályok és az anyag tárgyi összefüggése és fajtája által adott főbb íond­alcsoportok felsorolásai kiegészítve a levéltári fond valamennyi alosztálya vagy alcsoportja terje^ delmére és időbeli kiterjedésére vonatkozó adatokkal. Pl. a járások, anyakönyvi kerületek és plé­bániahivatalok szerint rendezett egyházi anyakönyveket születési, házassági és halálozási anya­könyvekre kell osztani és egy bizonyos plébániahivatal minden egyes fajtájú anyakönyvi csoport­ját külön el kell látni az időbeli kiterjedés és a lehetőséghez képest a kötetek számának adatai­val is. Hasonlóan kell leírni az indexeket, és a további anyakönyvi anyagot. „ A kerületi levéltárak alapleltárai rámutattak arra is, hogy az egyes fondok leírásának alapi­ját képező leltári áttekintések nem helyettesithetik a leltárt és nem tölthetik be az elhelyezési Jegy­zék feladatát sem. A levéltári fondok összeírásainak elmélyítésére kiadott alapelvek ugyan ajánlották, hogy a leírások, különösen a kerületi levéltárban egész csoportokban, vagy sorozatokban található fon­dok esetében, törekedjenek az egyes fondok különleges, egyéni jellegének meghatározására, de csak a kerületi levéltárak fondjainak összeírásai hivták fel a figyelmet arra, hogy a többi kerü­leti levéltár összeírásában ismételten megtalálható adatokat egyöntetűen kell kidolgozni, így á ke­rületi levéltárak és a Központi Levéltár dolgozói fogják elkészíteni a cseh kerületi levéltárak fond­jai leírásának bevezető részeként a cseh országok a 19. század derekától kezdődő politikai, igaz­ságszolgáltatási és pénzügyigazgatási fejlődésének áttekintését, a feudális nagybirtok igazgatása történetének áttekintését, továbbá a gazdasági szervezetekről, ős levéltáraikról, az anyakönyvek­ről, pátensekről, körlevelekről, népszámlálási akciókról szóló cikkeket. Az egyes kerületi levél­tárak leírásai mind a hivatalok és levéltáraik történetének vázlatában, mind az egyes fondok te­matikai tartalmában elsősorban a fondjaikra jellegzetes adatokon fognak alapulni. Ezek a közös bevezetők alapjában véve egyszerűsítik a kerületi levéltárak leírásait és többek közt leltári átte­kintéseiket is. Szükségtelen lesz pl. minden egyes járásbíróság levéltárának alosztályainál újra meg újra megadni a tárgyi tartalmat, mert a Járásbíróságok irattárainak közös irattári rendszere, a bevezetés megfelelő helyén kerül elmondásra. A kerületi levéltári összeírások, mint láttuk, meghatározták az eljövendő leírás alakját. A kerűieti levéltári összeírások azonban, különösen a szlovákok, olyan kezdeményezéseket is tar­talmaznak, amelyek a tökéletesített leíráshoz is felhasználhatók, Említsünk meg legalább néhányat. A leirás megfelelő kiegészítői lehetnek azok a mellékletek, amelyeket már néhány kerületi levél­tári összeíráshoz csatoltak. Valószínűleg az egész összeírás arányos feldolgozása indokolta eze­ket, mert a történetileg különösen jelentős és levéltárilag is már feldolgozott és hozzáférhetővé tett fondokat magában az összeírásban nem lehetett részletesebben leírni. Persze e mellékletek részére megfelelő formát kell majd találni, mert a leltárt ezek sem pótolhatják és nem is lehet bennük különösen jelentős szakaszokat feldolgozni, vagy valóban fontos problémákat közelebbről megvilágítani. Más kezdeményezések abból a törekvésből indultak ki, hogy az összeírásokat és leírásokat a lehetőséghez képest a legújabb színvonalon tartsák. Ezért az összeírások a levéltár rendezettségének állapotát nemcsak a felvétel idejére vonatkozólag adják meg, hanem figyelmez­tetnek arra is. hogy belátható időn belül milyen fondokat, vagy azoknak milyen részeit fogják le­véltárilag feldolgozni. Külön kell üdvözölnünk azt a Javaslatot, hogy a leírásokban legalább is meg­emlitendők azok az irattárak, amelyek bár eddig még nem kerültek elhelyezésre a levéltárban, de kétségtelenül átvételre fognak kerülni. Ezeknek a kezdeményezéseknek értelmében a leírások nem korlátozódnának csak a felvétel idejében tapasztalható állapot rögzítésére, hanem kitekintést nyújtanának a közeljövőre is. A kisebb újítások közül megemlítjük a tartalom mutatót ía felvett fon­dok jegyzékét), amelyet néhány összeíráshoz hozzáfűztek, s amely megkönnyíti az összeírásban való tájékozódást és így az illető kerületi levéltárban elhelyezett fondok áttekintését is. A kerületi levéltári összeírásoknak nemcsak a további elmélyítés (melynek során a kerü­leti levéltárak fondjainak leírásai fokozatosan nyomtatásban is meg fognak jelenni) szempontjából van jelentőségük. 304

Next

/
Oldalképek
Tartalom