Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Pražak, Jiři: A kerületi levéltárak fondjainak összeírása / 298–305. o.

Másrészt viszont, a leltárak^ szerkesztésénél néha olyan esetek is előfordulnak, hogy az annotációba felvesznek státustáblázatokat, munkabér kifizetésére vonatkozó igénylőlapokat stb„ vagyis olyan iratokat amelyeknek csafc tájékoztatási jelentőségük van. ilyesfajta iratokat, amelyekre láthatóan csak az összesítések összeállítása során van szükség, meg lehet említeni a cim végén, de annotálni nem kell őket. Mikor az annotációt szerkesztjük, figyelmünket mindezen elemek teljességére és sorrendjére is ki kell terjesztenünk. Egyes fondokban szokott tenni tartalmát tekintve egyforma anyag is. leltározásuk során célszerű a címeket tipizálni. Már emiitettem, hogy a leltár szövegét, egységesíteni kell, különösen pedig az egyes szavak írásmódját kell egyöntetűvé tenni. A leltár szövegének szerkesztési munkáin kívül az is a szerkesztő feladata, hogy ellenőrizze a leltárhoz írott tőrténeü-archeográriai előszót. A szerkesztőnek meg kell arról győződnie, hogy valamennyi szükséges adat belekerült-e az előszóba és ki kell onnan küszöbölni minden másodrendű adatot. Gondosan meg kell vizsgálni a mutatókat is, amelyek a leltár tartalmához kulcs gyanánt szolgálnak. Ha a figyelmünket olyan fontos kérdésre irányítjuk, mint az iratanyag leltárainak minősége, ennek kétségtelenül az lesz az eredménye, hogy az állami levéltárak tájékoztató apparátusának ó.z a része jobbá lesz. Ez pedig segíteni fog uj értékes levéltári anyagot feitárni és nagyobb lehetőséget teremt arra. hogy sokkal mélyebben, teljesebben és sokoldalúbban használjuk fel a történeti kutatásokban a Szovjetunió Állami Levéltári Pondja dokumentumkincseíL P r a z a k. J i f i: JL KERÜLETI LEVÉLTÁRAK FONDJAINAK ÖSSZEÍRÁSA (Archivní Casopis 4953. 65-73. I.) E cikk a Belügyminisztérium Központi Levéltára által a kerületi levéltárakból beküldött összeírásokhoz tett megjegyzéseken alapul. Sem adatai, sem a belőlük adódó következtetések nem tekinthetők azonban véglegeseknek, mivel f. év április 45-ig még négy cseh kerületi levéltár összeírása hiányzott. A cikk az összes Szlovák kerületi levéltári összeirás mellett azonban tekintetbe vette, a Szlovák Központi Levéltár fondjainak összeírását is, éspedig azért mert ennek fondjai nem különböznek a kerületi levéltárak fondjaitól, x Az 4949. és 4954, év vége közötti időben felállított kerületi levéltárak különösen á cseh tartományokban, csak kivételesen támaszkodhattál olyan régebbi intézményekre, mint pt.a belügyminisztérium levéltára, vagy a morva országos levéltár, illetőleg a megszűnt opavai országos levéltár volt. Nagyobbrészt minf teljesen uj alakulatok jöttek létre, amelyek nem kapcsolódháltak régebbi levéltári, vagy történetírói működés hagyományaihoz. Természetes, hogy ezeket a ''fiatal levéltárakat fennállásuk első időszakában saját intézményük kiépitése foglalkoztatta. Bár e kerületi levéltárak feladata nem az volt, hogy pusztán gyűjtőhelyek legyenek, s csak kezeljék a belügyminisztérium levéltári anyagának decentralizálása során biztosított fondokat (mint. pL a brünni volt morva országos levéltár anyagát), hanem további, a kerületi levéltár Jellegéből és funkciójából következő, elsősorban srervezési, felügyeleti és selejtezési feladatokat is meg kellett oldaniolo-mindezen kötelességek mellett sem téveszthetik szem elől a kerületi levéltárak azt hogy másirányu hivatásuk is van, mégpedig az, hogy fokozatosan tudományos intézményekké és legfőképpen az illető országrész történeti munkásságának központjaivá váljanak. E hivatásukat a levéltárak elsősorban fondjaik feldolgozásával és hozzáférhetővé tételével tölthetik be. A levéltári anyag hozzáférhetővé tételének szokványos formája a levéltári fondok leltározása és katalogizálása. A levéltári anyagnak a történettudomány számára való hozzáférhetővé 298