Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Horváth Ferenc: A levéltári kutatószolgálat problémái / 284–292. o.

sen kivül segítséget nyújtsanak a kutatónak, az ügykört ismertetést sem szóbán, hanem a leltár vagy csomójegyzék elején adva meg. Nem lehet feladatunk, hogy ezeket a tárgyilag úgyis elhatárolt iratokat egyenként vagy kisebb csoportokba foglalva dolgozzuk fel, hiszen erre semmi idő sem lenne elegendő. S most vizsgáljuk meg, hogy átllunk az alispáni irattárral? Vas megyében az alispáni irattár áz alispán leglényegesebb ügyköreinek megfelelően 1872--4902 között -16, 1903-26 között 22 tárgyi kútfőre bomlik. Nem akarom azt kijelenteni, hogy ez minden igényt kielégít, de véleményem szerint, ha a kutíök tartalmi tagolását írásban a kutató kezébe adjuk (ami ugyancsak nem kis .munka) eleget tettünk kötelességünknek. Természetesen nem mondható el ugyanez az alispáni irattár 4926 utáni részéről a polgármesteri és főszolgabírói sorozatokról, még kevésbé ezelc elnöki irattárairól, S mégis az a véleményem, hogy ezeknek a sorozatoknak tartalmi széttagolására ne vállalkozzunk, mert nem birjuk el a vele járó munkát, s nem hagyunk a kutatónak elvégzendő feladatot. Pl. Vas megye bőriparával foglalkozik egy kutató. Ehhez a, levéltártól azonnal megkapja a cégbíróság bőripari anyagát, valamint maguknak a vállalatoknak irattári anyagát. A vállalatok neveinek, alakulási évének, tulajdonosai nevének birtokában azonban már neki kell megoldani a feladatot, hogy a polgármesteri mutatóból részletadatokat irjon ki. Ha pl. valaki állatbetegségek, vészek után kutat, ebben az esetben rendelkezésére áll a járási és megyei állatorvos, a lótenyésztési felügyelőség irattára, családi levéltárak leíró jegyzékei alapján megkaphatja a megfelelő gazdasági levéltár anyagából való csomót, s a mindezekből kivett időpont és helynevek, esetleg személynevek segítségével már mókában áll a mutató alapján alispáni intézkedéseket, jelentéseket keresni. A fentiekhez hasonló bármilyen téma alapanyaga végeredményben a megfelelő szakhivatali anyagban megtalálható és ez megfelelő kiindulási alapul szolgálhat az összetett irattárakban való kutatáshoz is. Az egyes társadalmi osztályok (parasztság, ipari munkásság) helyzetével foglalkozó általános adatok is vannak bőven olyan irattárakban, mint: szociális titkárok, tisztiorvosok, gazdasági felügyelők, üzemek, községek: irattárai, alispáni polgármesteri különirattárak. Konkrét adatokát a kutató •* véleményem szerint kereshet maga is. E tekintetben legfeljebb egyet lehetne megtenni: ügyenként tárgyilag feldolgozni a főispáni, alispáni, polgármesteri és főszolgabírói elnöki irattárak politikai szempontból fontos anyagál. Ez viszonylag nem olyan igen sok irat, s a munka 2-3 év alatt folyamatosan meg valósítható lenne. S ha mégis valakinek az lenne a véleménye, hogy a kiegyezés utáni iratokban is végezzünk fel-táró munkát, ugy azt tudnám ajánlani," hogy csak egy alaposan végzett selejtezés után, y de szeretném mindjárt azt is hangsúlyozni, hogy nem azzal együtt. A múlt példái bizonyították azt, hogy különböző tudományos feladatokat egyszerre, egymással összekapcsolva végezni veszélyes : - a feladatkapcsolások mindig hibákra vezetnek. Aki sokat markol, keveset fog. A feudáliskori anyagok tárgyi fe ltá r ható s á g a A kutató helyzete a íeudáliskori anyag esetén a már említett okok miatt sokkai nehezebb. Igaz ugyan, hogy mind a közigazgatási, mind az igazságszolgáltatási sorozatokat az alapleltár a íősorozatokon kivül (megfelelően az egykorú kezelésnek) meglehetősen részletes bontásban vette fel, de kétségtelen mégis, hogy az érdemleges iratok legnagyobb része viszont (számadások és összeírások) inkább gyűjteményes jellegűek és mesterséges rendszert képeznek. A kutatás elősegitése tekintetében igy nem sok, mindössze 5-6 olyan numerikus fősorozat marad, melynek levéltári feldolgozására a kutatók igényt tarthatnának, illetőleg melyeknél szükséges lenne a levéltárosoknak jobb kutatási lehetőséget biztosítani. E fősorozatok a Küzgyülési Jegyzökönyvek és iratok, az Árvaválasztmány, a Gazdálkodó választmány iratai, az országgyűlési iratok, az Alispáni elnöki iratok. Végeredményben némileg hasonló a helyzet az igazságszolgáltatási anyagban is. A polgári, tiszti, bűntető és úriszéki perek íősorozatain kívül a többi állag sok kis apró, pár csomós tárgyi részre bontva, (ugyancsak az egykori kezelésnek megfelelően) került alapleltározásra. Ezeknek feldolgozása a kutató részére nem lenne indokolt, legfeljebb sorozatonkénti tárgyi ismertelésük. 289