Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Horváth Ferenc: A levéltári kutatószolgálat problémái / 284–292. o.

Természetesen nemcsak a megye, hanem Szombathely és Kőszeg város hasonló jellegű sorozatai is igényt tarthatnának feldolgozásra. A következő lényeges kérdés* milyen lehetne ennek a feldolgozásnak mélysége, milyen a módszere? kétségtelen, hogy a feldolgozásnak csak akkor van értelme, ha ügymélységig lemegy, de nem az egyes ügyiratokig. Egy számon, egy irattári jelzet alatt fekvő ügy lenne a legmélyebb ku tatási egység, amelyre vállalkozni lehetne még abban az esetben is, ha ez az ügy tematikai szempontból több tekintetben tarthat számot érdeklődésre (pl. egy végrendeletben és annak végrehajtásában gazd., tört. és jobbágykérdés, ugyanakkor egy intézmény (kórház stb.) alapítási ügye is lehet). Ilyen kettősség esetében azt lehetne tenni, hogy két különböző helyen kellene ugyanazon ügyről adatokat feltüntetni. Nagyobb egységről, mint egy ügy viszont tárgyi feltárást végezni numerikus jellegű iratok esetében semmiféle szempontból nem volna kielégítő. Most a feltárásnak a kiskonferencián tárgyalt négyféle lehetőségére szeretnék kitérni: 1. Az első lehetőséget, mely maguknak az iratoknak tárgyi csoportok szerinti szétválogatását, s ereueti irattári rendjüktől független, uj rendszerbe való összeállítását javasolja, mint teljesen irreálisai és megvalósithatatlant véleményem szerint teljesen mellőzni kell. Mellőzni kell nem á proveníencia elvének, vagy más egyéb elvnek megvédése érdekében, hanem egyszerűen azért is, mert pl. levéltárunkban a, Kőszeg városi közgyűlési iratok mellékleteikkel együtt évenként szépen, a közgyűlési számok rendjében bőrkötésbe be vannak kötve. Nyilvánvaló, hogy ezeket a köteteket a kutatók kedvéért nem fogjuk részekre vagdalni. De ezen a formai okon kivül van egy másik ok is : a közgyűlési iratoknak sokszor tulajdonképpen egy teljes ügyet képviselő darabjai több jegyzőkönyvi szám alatt vannak elintézve s erre általában utalás történik a jegyzőkönyvekben. Maguk az iratok a különböző jegyzőkönyvi számok rendjében külön-külön vannak az irattárba elhelyezve, de a jegyzőkönyvi utalások alapján könnyen összekapcsolhatók. Amennyiben magukat az iratsorozatokat választanok szét és. osztanók tárgyköri csoportokba, előfordulna nem egy esetben, hogy ugyanannak az ügynek egyes darabjai, a különböző intézkedések más tárgyi csomóba kerülnének. Olyankor tehát, amikor nem egy témakör, hanem egy ügy menetének akár közigazgatáéíörténeti, akár társadalomtörténeti vizsgálatáról lenne szó, különböző tárgykörű csomókból kellene az egy ügy befejezésére vonatkozó iratokat összegyűjteni. Végzetesen nehézzé lenné ez a módszer az ilyén fajta kutatást. 2. A minden ügyről 5-6 példányban való cédulakészitésröl nem akarok* bővebben beszélni. Még ha dupla személyzeti létszám, s amellett minden dolgozó kitűnő gépíró, s amellett latinul és németül jól tudó lenne is, akkor is igen nehéz lenne belátható időn belül megoldani. Amellett, az anyagot szakszerűen szétcsoportositani, osztályozni, kezelni, igen körülményes féladat lenne. 3; A harmadik megoldás, mely a tárgyi szétcsoportositást az iratok Jelzetéinek feltüntetésével kartotékon tervezi végezni, s az iratsorozatot magát régi rendjében kívánja meghagyni, tetszetősebb, mint az előbbiek. S itt szeretnék néhány kérdésre kitérni, ami véleményem szerint fontos, s a módszer tekintetében sem közömbös: a) Helytelen lenne véleményem szerint, ha a tudományos kutatás témaköreinek megállapításánál csak a tematizálandó anyagot létrehozó szerv ügyköreit vennők alapul. A kutatok ugyanis sohasem ügykörök után kutatnak végeredményben, hanem olyan témakörök után, amelyek a történelem mai nézőpontjában egymástól elhatárolt tématerületeket jelentenek. Egyesek azt mondhatnák ugyan, hogy éppen azért lenne helyes nem a má időszerű és a mai témaköri elhatárolások szellemébe-n meghúzni a válaszfalakat, hanem a mindig fennállott eredeti ügyköröknek megfelelően. Nekem viszont az a véleményem, hogy az emberi életnek, a társadalomnak vannak olyan jellegzetes alaptémái, amelyek ha nem is az idők végtelenségéig, de belátható ideig alapját fogják képezni minden kutatásnak s helyesebb lenne ezeket a témaköröket megtenni a munka alapjául. A témakörök kiválasztásánál abból kellene kiindulni, hogy az anyagok mindenképpen valamiféle osztálytársadalom és benne élő emberek ügyeit tartalmazzák, tehát a népesség és társaLd. Borsa elvtárs cikkének megfelelő részét. 290