Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Horváth Ferenc: A levéltári kutatószolgálat problémái / 284–292. o.

Különösen a XIX. század második felétől kezdve, amikor bizonyos szakhivaiali apparátus és fvvel együtt szakjellegű termelés is megindul. FI. Vasvármegye iskola ügye a XIX. században, vasutak fejlődése Vasvármegyében, a vasmegyei iparosodás története, stb. témák többé-kevésbé konkrét szakhivatali anyagból dolgozhatók ki. A jelen esetben ugyanis az első feladathoz a volt tanfelügyelőség, az iskolai irattárak, a városi iskolaszék, egyházmegyei tanfelügyelőség adja a fő anyagot. A vasutak fejlődésével vagy esetleg iparfejlődéssel kapcsolatban a bankok irattárai, cégbírósági anyag, s maguk az iparvállalatok irattárai képezhetnek alapanyagot. Ilyen esetekben a numerikus közgyűlési és alispáni, valamint polgármesteri sorozatok a fenti helyekről előzetesen beszerzett adatok kiegészítésére szolgálnak J - a keresett adatok a segédletek révén könnyen feltálálhatók. Más azonban a helyzet általában az 1848 előtti feudáliskor! tematikára vonatkozólag. Szakintézmények ebben az időben nem léteztek, legalább is nem olyan számban, mint később, s úgyszólván minden lényeges írásos emlék a megyei és városi közgyűlési és tanácsi jegyzőkönyvben és iratsorozatokbán. számadásokban, valamint családi és egyházi levéltárakban található. Mivel mind a feudáliskori, mind az 4848 utáni helyzet más e tekintetben, szeretnék vele külön foglalkozni. Mindenekelőtt a könnyebbikkel, az 1848, vágy mondjuk inkább igy : a kiegyezés utánivaí. A kiskonferencia során felmerült kérdés, hogy valamilyen módszert kellene kitalálni a mechanikus futószámos sorozatok könnyebb kutathatósága érdekében. Szó esett arról is, hogy a íeirójegyzék nem oldja meg ezt a feladatot, mint ahogy valójában a mechanikus futószámos sorozatok tárgyi feltárása tekintetében sokat nem is mond. Minthogy pedig a mechanikus futószámos sorozatok zöme - Legalább is Vas megyében - az 1867 utáni időre esik, s csak elenyésző részük korábbi időre, azt szeretném megvizsgálni, hogy érdemes-e és feladata-e a levéltárnak az 1867 utáni mechanikus futószámos sorozatok tematikai feltárása, s ha igen, mennyiben? Az 1867 utáni iratanyagok tárgyi feltárhatósága A kutatás szempontjából a leginkább érintett mechanikus futószámos jellegű sorozatok az alispáni, főispáni, főszolgabírói, polgármesteri iratok, s az ezekhez tartozó elnöki irattárak, valamint az árvaszéki irattár. Fentieken,kivül igaz, hogy van a levéltárnak 1867 utáni időkből vagy 300 mechanikus futószámos rendszerű sorozata, azonban ezeket én a következőkben kifejtendő okok alapján nem számítom azok közé, amelyeknek feltárásával .foglalkozni szükséges lenneAbból indulok ki, hogy az 1867 utáni levéltári íutószámos rendszerű állagok általában három kategóriába oszthatók •' *- • 1. tartalmilag egyszerű állagok, 2- tartalmilag kevéssé összetett állagok, 3. tartalmilag összetett állagok. Az első csoportba sorolnám a Háziipari Felügyelőség, Állategészségügyi Felügyelőség iratait, a Szarvasmarhatenyésztési iratokat. Vas és Sopron megyei Hegyközségi Tanács iratait, Kertészeti Felügyelőség, Méhészeti Felügyelőség, iratalt, a Megyei és Járási Tisztiorvosi irattárakat, a jüzrendészeti Felügyelő stb. irattárait. A második, a tartalmilag, tárgyilag kevéssé összetett csoportba kerülnének: az Ipartestületi irattárak, Vizitársulatok irattárai Felsödunántuli Mezőgazdasági Karaara, Vas megyei Gazdasági Egyesület, Gazdasági Felügyelőségek, Erdőhivatal, Erdőfelügyelőség, Kataszteri Helyszinelési, Felügyelőség. Tanfelügyelőség. Tankerületi Főigazgatóság. KIB különböző Bizottságainak iratai, tehát az olyan szakhatóságok iratai, melyek 2-3 érdemleges ügykörnél többet nem tartalmaznak. S végül a harmadik csoportba sorolnám a főispán, az alispán, a főszolgabirák, a polgármester, az árvaszék már előbb felsorolt irattárait. A véleményem az, hogy sem az első, sem a második csoportba tartozó futószámos rendszerű irattári sorozatok esetén sem szükséges, hogy a levéltárosok a rövid ügyköri isroerteté288