Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Varga Endre: Csehszlovákia levéltárügye / 3–38. o.
selejtezési ügykörjegyzékek levéltári használatra szolgáló továbbflnomításáí vagy levéltári selejtezési utasítás kibocsátásai sem tervezi. Az itt-ott szórványosan előforduló levéltári seiejtezésekhfel a fentiekben ismertetett irattári selejtezés elvei szerint járnak el; az 4944, illetőleg 1940 előtti anyagot a selejtező levéltáros előírások nélkül, egyéni mérlegelés alapján válogatja át stb. - Itt kell megemlíteni, hogy a hatóságok régi iratanyaga Csehországban -1850-ig, Szlovákiában 4900-ig, az üzemek régi anyaga mindkét országrészben 1900-ig egészében védve van, nem selejtezhető. (Egyes évek - mint nálunk pl. 1949, - anyaga itt nincs a selejtezés alól kivonva.) A selejtezés során, az anyag természete szerint, igen különböző mennyiségi! irat marad meg: erre nézve 0.5 %-tól 30 %-ig terjedő különböző adatokat kaptam. Átlagszám nem állapítható meg. A levéltárosok tudta nélkül semmiféle iraJtanyag nem selejtezhető ki, a papírgyárak levéltári igazolás nélkül iratokat nem vehetnek át. ez rendeletben le van szögezve. Ennek ellenére a levéltárosok rendszeresen látogatják a papírgyárakat s ellenőrzik a felhasznált anyagot, inkább a magánkézben lévő iratok esetleges ily módon történő elpusztításának megakadályozására. A hivatalok, közintézmények részéről ugyanis ma már bejelentés nélküli anyagkiselejtezés nem fordul elő. Kutatöselejtezés a csehszlovák gyakorlatban nincs, e munkával itt még nem próbálkoztak. IX. A levéltárak adminisztratív feladatai A levéltárak által végzett adminisztrációs munkák kérdése, mely a magyar ievéltárvezetést a,ár ismételten foglalkoztatta, a csehszlovák gyakorlatban még nem vetődött fel. Kétségtelenül, e tekintetben nájunk szerencsésebbíhelyzetben vannak. Az állami levéltáraknak, mint láttuk, külön adminisztrációs személyzetük van. ez végzi a szereléseket, intézi a kölcsönzést, készíti a .másolatokat stb, (Az általános hivatali előírások szerint, külön levéltári másolási stb. szabályzatok ugyanis nincsenek,) Az anyakönyvi másodpéldányokkal kapcsolatban nálunk oly sok időt igénylő teendők itt nagyon kevés munkát okoznak. Csehországban ugyanis egészen 4950-ig fakultatív •* egyházi vagy állami r anyakönyvezés volt; a lakosság túlnyomó többsége az egyházi hivatalokhoz fordult, ezeknek viszont az , á,nyaic0nyvi másodpéldányokat nem a levéltárakba, hanem a felettes egyházi hatósághoz (püspökhöz, konziszióriurahoz) kellett beküldeniök, 4950-ben az egyházi anyakönyvezés megszűnt, a községi (városi) anyakönyvi hivatalok azonban a másodpéldányokat szintén felettes szervükhöz : a kerületi nemzeti bizottság anyakönyvi osztályához küldik, a levéltárak tehát anyakönyvi másodpéldányokat ma sem kapnak, igaz ugyan, hogy az egyházi anyakönyvek eredeti példányait 1870% be kellett adni az állami levéltárakba, de ezekkei a régi, több mint 80 éves anyakönyvekkel kapcsolatban sem másolatkiadás, sem utólagos bejegyzés gyakorlatilag alig merül !ei. - Az elmondottakhoz képest Szlovákia területén csak annyiban van különbség, hogy itt 1918-ig az anyakönyvi másodpéldányok rendszeresen beérkeztek a megyei levéltárakba, melyek ma az állami levéltárak anyagihoz tartoznak. 4918 utáni másodpéldányok azonban itt sincsenek a levéltárakban (a szlovák levéltári igazgatóságon kapott felvilágosítás szerint SzIoveaSífckóban ettől kezdve az új törvényig anyakönyvi másodpéldányok egyáltalán nem készüllek) s az 4948 előttiek, az itt is beszolgáltatott 4870 előtü eredeti egyházi anyakönyvekhez hasonlóan, kevés tennivalót kivannak. A levéltárak saját adminisztratív munkái szintén nem Jelentenek problémát: a két központi levéltárnak a gazdasági teendők ellátására megfelelő személyzetük van. az állami levéltárak gazdasági ügyeit, mint láttuk, a belügyminisztérium kerületi szervei intézik, a terv- és jelentéskészítés a fentiek szerint le van egyszerűsítve stb. Az adminisztrációs teendők igy a levéltárak számára nem jelentenek olyan megterhelést, hogy a kérdéssel foglalkozni kellene. ,„;••"' X. Kutatószolgálat, d o k u m é ntá c i ős . kutatás A csehszlovák levéltáraknak egységes kutatószabályzatuk van, ezt mé% az igazgatóság felá)füásá r előtt, a levéltári bizottság adta ki 49555-ben (megjelent az Arehivní Casopis u, a. évfolyamában). A kutatószolgálat ellátását a levéltárak egyik legfontosabb felad alának tekintik, azért erre. mint az alábbiakból is látható, nem takarékoskodnak az idővel. .';,.' ?A.
