Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Maciejewska Wanda: A XIX–XX. században működött állami hatóságok irataiban és a családi levéltárakban található falutörténeti anyag leltározása / 239–245. o.
böző kereskedelmi ügyletek hátterében, ahol már megnyilvánultak a párasatok és a városi polgárok Icözti ellentétek, melyek nem egyszer éles osziályharé tormájában jutottak kifejezésre. Dr. Wálawander ugyancsak amellett foglalt állást, hogy á lehető legszélesebb körbén ki ke, 11 aknázni á városi könyvekben foglalt anyagot, hangsúlyozva, hogy a városi könyvek anyaga á vidéki lakosság életének azon oldalát világttja meg, amelyek a tartományi könyvekben nem fordulhattak elő, mivel ezeknek kifejezetten rendi jellege volt. Felhivta a figyelmet arra, a parasztok által adott számos végrendeletre, amelyek a városi könyvekben találhatók, s amelyek a különböző örökrészek formájában mutatják és igazolják, hogy a parasztok milyen eredményeket értek el gazdálkodásuk és életük folyamán. Dr. Vjéílawander véleménye szerint ez az anyag togja majd kifejezésre Juttatni a parasztok gazdasági helyzetét, tekintettel arra, hogy az előforduló gazdasági leltárak - annak ellenére, hogy módot adnak annak nyomon követésére, hogy milyen volt a parasztok általános gazdasági helyzete a történelem különböző szakain, közölve földbirtokuk nagyságát, az élő leltárt és az adóterheket - mégsem kielégitőek abból a szempontból, hogy képftt nyerhessünk egy-egy parasztcsalád Jövedelmének nagyságáról. Érdekes megjegyzésekkel és észrevételekkel gazdagította a, vitát dr. Frjedberg, aki rámutatott a Krakow város könyveiben foglalt falutörténeti anyag értékének kérdésére. &zek a megjegyzések annál is érdekesebbek és értékesebbek voltak, mivel dr. Friedberg a kérdést szélesebb alapokra fektette és többek kőzött összehasonlította a krakowi könyvek anyagát az egyéb városok könyveivel, különösen Poznan városéval. Poznanban a falutörténeti anyagok főforrásái az esküdtbírósági, községi tanácsi és íalubirósági könyvekben vannak, mig ffrakowban ezektől a könyvektől nem sok várható, mivel a bennük helyettoglaló anyag nem nagyon értékes 4s csak szórványosan fordul elő. A Krakow melletti falvak történetére vonatkozó anyagot a regéstra cenzuu,mban és az acta praediórumban, valamint a libri Juris civüisben kell keresni. A krakowi városi könyvekben foglalt anyag sajátossága nem kis mértékben azzal magyarázható, hogy Krakow város gazdasági életének előfeltételei mások voltak, mivel a város pénzügyi és gazdasági politikája nem a falusi településekre* hanem a kereskedelemből folyó bevételre támaszkodott. A városi könyveknek a vár- és tartomány bírósági könyvekből ismert tipustemátikáját dr. Friedberg olyan speciális problémákról szóló fejtegetésekkel egészítette ki, mint pl. a parasztoknak a városi szegénységhez való süllyedése az un. Ualajtalaní embereknek a városokba Való beszivárgása. Éz utóbbiak túlnyomórésrí szökött parasztokból rekrutálódtaJc. • A falu történetének kutatása szempontjából az is indokolja a városi könyvek anyagának kiaknázására vonatkozó tervezetet, hogy Pomérániának szinte e8 esz területéről hiányoztak a várés tartománybirósági könyvek. Ez a hiány okozta azt a jelentőé hézagot, amely a szóbanforgó terület falvai történetének kutatására vonatkozó forrásanyagban keletkezett. Az egyes pomerániai városok, úgymint Stary Gdansk, Koscierzyna. Puck, WeJh^rowo, stb. városi könyveinek a fentiekkel kapcsolatos átkutatásáról dr. M. Slawosewska referált, aki megállapította, hogy ezeknek a városoknak esküdtbirósági könyvei olyan jellegűek, mint a várbirósági könyvek, {Clderült ugyanis, hogy azokra a falusi viszonyokra vonatkozó bejegyzéseket, amelyeket a Köztársaság területén a várbirósági könyvekbe vezettek be, Poroszország területén - e terület eltérő Jellege miatt - nem egyszer az egyes városok esküdtbirósági könyveibe irták be. Hasonló észrevételeket tett dr. H. Piskorska is, á toruni levéltár birtokában lévő, s a pomerániai városi könyvekben foglalt anyag a+apján. Nyilvánvaló, hogy a pomerániai városok városi könyveiben lévő anyag tette szükségessé, hogy ezeket a könyveket helyettesítő anyag gyanánt kiaknázzák, a hiányzó vár- és tartománybirósági könyvek helyett. A popierániai forrásoktól függetlenül mind a két levéltár, azaz a gdanski és a |oruni levéltár is - igen gazdag falutörténeti anyagot tartalmaz saját falvaik történetére vonatkozóan^'©fe/ket is íel keUene használni abból a célból, hogy kiegészítsék a forrásanyagot azon országrészek tekintetében, amelyek gazdaságilag eltérőek a volj Köztársaság egyéb területeitől. A városi könyvek kutatásának bővítése mellett szólaltak fel ^z egyéb levéltárak képviselői is, mindenekelőtt a wrociawiak (dr. Kucner és mgr. Túron), ahol is lehetőség van arra, hogy ezt az anyagot a XV-XVIII. századbeli sziléziai falvak történetinek kutatásával kapcsolatban helyet" tesitő forrásként aknázzák ki. <*241