Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Maciejewska Wanda: A XIX–XX. században működött állami hatóságok irataiban és a családi levéltárakban található falutörténeti anyag leltározása / 239–245. o.

A két kővetkező referátum annak a falutörténeti anyagnak leltározásáról szól, amely a XHP-XJr. századbeli állami igazgatás és a családi levéltárak irataiban fordul elő. Az első referátumot Maci©jewska, a másikat mgr Smolenska mondta el. Mindkét előadónő az anyag formális Jellemzésére támaszkodott : megtárgyalták a munkamódszereket és egyidejűleg ismertették a fentebb felsorolt forrásanyag típusok tematikai leltáro* zására vonatkozó utasítás-tervezetet A XIX--XX. század állami igazgatásának irataival kapcsolatos tematikai leltározás megtárgyalásánál, abból a tételből kell kiindulni hogy ez a leltározás sokkal bonyolultabb, mint a vár- és tartománybirósági könyvek ©setében. A szóbanforgó könyvek alapján történő leltározás nem (támasztott elvi kételyeket tekintettel arra, hogy egyöntetű szervezeti felépítésből folyó, egyöntetű típusú iratokkal kellett dolgozni. Ezzel szemben az állami közigazgatás iratainak tematikai leltározásánál azt kell szem előtt tartani, hogy ez utóbbi iratok igen nagyszámú és különféle állagokat alkotnak, az egyes állagok nem egyszer sokszázezer kötetet ölelnek fel és végül, - tekintettel arra, hogy a XIX--XX. században a lengyel területen különböző államrendszerek uralkodtak, - az iratokban foglalt forrásanyag nagyon sokféle lesz és nem kezelhető egyöntetűen. Hogy az egyes megszállási területeken milyen mélyreható volt a különbség a falusi viszonyok fejlődése és alakulása területén, arról a Lengyel Királyság egyes országrészeinek szempontjából annyira alapvető kérdés -- a parasztok megadóztatásának kérdése - tanúskodik j ezzel kapcsolatban sokezer kötet irat keletkezeti! ezek azonban a porosz levéltárakban nem tükröződnek iratok formájában, mivel Poroszország területén a jobbágyfelszabadítás rendkívül gyors ütemben ment végbe. Szem előtt kell tartani továbbá azt is, hogy a közigazgatási hatóságok tevékenységi köre, nem korlátozódott csupán a falu viszonyaira } az iratokban a magánbirtokok ügyei is visszatükröződnek, mivel az állami hatóságok pénzügyi és rendőrségi szempontból a magánbirtokok életébe is belenyúltak A fentebb felsorolt szempontok nyilvánvalóan külön anyagösszeválogatást igényelnek a tematikai leltározás céljára, amit viszont csak ugy lehet elérni, ha az iratcsoportokat és állagokat megfelelőképpen válogatják. A válogatás végrehajtásánál a XIX-XX. századbeli államigazgatási iratokat két főcsoportra kell osztani. Az első csoportba kell sorolni azokat az iratokat, amelyek teljesen zárt falutörténeti anyagot tartalmaznak. Ilyenek például a Főbizottság iratai, a Telepítési Bizottság, illetve a íöldmivesek ügyeinek intézését végző kormányzósági hivatalok iratai, ezenkívül a íöldmivesek ügyeivel foglalkozó* járási biztosságok első fokon keletkezett iratai. Ehhez a csoporthoz kellene sorolni azokat az iratállagokat is, amelyek a £ülön ügyosztályok, illetve a falu ügyeivel foglalkozó osztályok tevékenysége során jöttek létre

£ ilyenek például a kormányzósági hivatalok egyes ügyosztályainak iratai, a Főkormányzósági Hivatal iratai, illetve a poznani Főprezidium Hivatalának aktái. A második csoporthoz tartoznak azok az iratok, illetve iratállagok, amelyek szétszórt állapotban lévő anyagot tartalmaznak, akár kűlönáHó iratkötegekről akár különálló levelekről van szó * ezeket rendszeresén meg kell vizsgálni, hogy a vonatkozó anyagot ilymódon nyilvántartásba vehessük. Ide sorolandók a Varsói Hercegség Államtanácsának iratai, a& Igazgatási Tanácsa, vagy az Alkotmányozó Bizottság iratai. Hasonlóképpen megy végbe a tematikai leltározás az osztrák hatóságok iratainak esetében is. Az iratanyag kiválasztásánál nagy figyelmet kell fordítani is-I. és II. fokú hivatalok irataira is. Ezt az anyagot a leutaló,munkákban rendszerint mellőzik és bagatellizálják, s a szerzők inkább a központi hivatalok iratai iránt érdeklődnek, A falutörténeti anyag leltározásánál azonban igen nagyjelentőségüek, mert olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a faluval és annak gazdasági, illetve társadalmi életével. A leltározás módszerének és technikájának ismertetésénél alapelvként szögezte le az előadónő, hogy a tematikai leltározást csak a már rendezett és leltározott állagban lehet végezni. ' Azokban az állagokban, amelyekhez olyan osztályok iratai tartoznak, .amelyek hatáskörüknél fogva kizárólag csak a falu ügyeivel foglalkoznak. - mint például a Jövedéki és Kincstári Kormánybiztosság az állami birtokok és erdők kezelését végző osztály, - a tematikai leltározást már a rendezési munkák utolsó stádiumában meg lehet kezdeni és egybe lehet kapcsolni a levéltári leltározással azzal a kikötéssel azonban, hogy a tematikai leltárlapot - a tartalom alaposabb elemzésével - sokkal átfogóbban kell kkjqlgozni, mint a nendes leltározásnál 242