Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Varga Endre: Csehszlovákia levéltárügye / 3–38. o.

tanfolyamok hiányában * egyéni tanulással keli a levéltári szolgálatba lépés előtt megszerezniük. Az irodai személyzet nincs fokozatokba .beosztva. Ezeket munkájuk szerint fizetik, aszerint, hogy gépírói, gép- és gyorsírói, titkárnői síb. munkakört látnak el. A takarítónők, bár szintén állandó alkalmazottak, naponta csak bizonyos meghatározott időt: 4-0 (vagy 8) órát dolgoznak s eszerint fizetik őket. (Fizetésük nekik sínes fokozatokba sorolva.).* Gazdasági személyzete csak a két központi levéltárnak van (a 19 állami levéltár gazdasági ügyeiről, mint láttuk, más szervek gondoskodnak^, A gazdasági vezető - csak jogvégsett egyén lehet s's évi gyakorlattal kell birnia •* irányítja a jogi, gazdasági, adminisztratív és személyi ügyeket. A gazdasági referensek és az iktató-kiadó irattári személyzet képzettsége nincs meghatározva, de ezeknek is 5 évi gyakorlatuknak kell lennie. < Az állami levéltárak dolgozóinak Összes számát, a fenti státüskategóriák szerinti megoszlását, a képzettségükre, szolgálati idejükre stb. vonatkozó adatokat az igazgatóság nem közölhető Ijjzalmas adatoknak tekinti, ezekre nézve tehát - az előbbi fejezetben említett példákon kivül - felvilágosítást nem kaptam. A régi dolgozók, eltekintve az igen nagy háborús veszteségektől (pl. csak a cseh tartományi levéltárból 6 dolgozó esett, a német fasiszták áldozatául), nagyrészt ma is alkalmazásban vannak, a szolgálatból keveset bocsátottak el. Természetesen, sok új káder is alkalmazásba került, száraarányukról azonban szintén nem kaptam adatokat. Képzettség szempontjából, mint mondták, kedvezőbb a helyzet Csehország területén; itt általában megfelelő szakemberek vannak a tudományos státusban. Szlovákiában azonban, ilyen káderek hiányában, jelenleg tudományos képzettséggel nem rendelkező dolgozók is vannak - ideiglenesen - tudoraányos beosztásba helyezve, s az egyetemi levéltárszakot végzett új szakkáderek száma is lassabban gyarapodik. V. Rendezési munkák A csehszlovák levéltári felfogás szerint a rendezés a legszorosabban összekapcsolódik a leltározással, a kettő el nem választható: rendezettnek csak azt az anyagot tekintik, amelynek már a leltára is elkészült (az utóbbi mindig a rendezéssel együtt vagy közveüenül utána történik), viszont rendezetten anyag szerintük nem is leltározható. Minthogy azonban e kérdésben nálunk eltérő felfogások is vannak, s a rendezési és leltározást egymástól független műveleteknek szokás tekinteni, e két munkanemet én is külön tárgyalom s itt - amennyire lehet - csak magáról a rendezésről beszélek, A csehszlovák levéltárvezetés a rendezést (és leltározást) tekinti a legfontosabb levéltári munkának, a tervezésnél mindig ez áll az első helyen s jelenleg a lévéltájrak tervmunkáinak - a levéltár rendezettség! fokához képest - kb. 10-80 £~át teszi ki. A rendezettség foka szerint ugyanis a levéltáraknak 3 kategóriáját különböztetik meg; az elsőbe sorolják azokat a levéltárakat, ahol az állagok legalább 90 S-ig rendezve vannak s a levéltár útmutatója (lásd a kővetkező fejezetet) elkészült. Második kategóriába, tartoznak azok a levéltárak, melyek csak 40-60 S-ban vannak rendezve (és leltározva), de e munkák hamarosan elvégezhetők. Harmadik kategória az. ahol az anyag rendezettségi foka a 40 3.-nak is alatta marad. - A levéltárak tervét e kategóriák alapján készítik el, eszerint állapítják meg, hogy a levéltár munkájának, a fenti határok között, hány százaléka legyen rendezésre beállítva. (A csehszlovák levéltárak csak a rendezés és leltározás elvégzése után fognak más, pl. nagyobb arányú publikációs tevékenységre gondolni.) Az állagok rendezésének sorrendjét súlypontozás alapján állapítják meg. Az igazgatóság erre vonatkozó körrendelete értelmében a következő évek terveit az alábbi elvek szerint kell elkészíteni. Elsősorban veendők munkába a politikai fontosságú (a pártra, a munkásmozgalomra vonatkozó) s a szocializmus építése és a népgazdaság szempontjából fontos újabb és régibb állagok. Ehhez az első kategóriához számítják továbbá általában a legrégibb anyagokat kb. a XVIli. század közepéig, a legújabb anyagot 4918-tól s a korra való 'tekintet nélkül a bírósági állagokat. Az ebbe a kategóriába tartozó állagok rendezésének (és leltározásának), ha még elvégezve nincs, a tervekben legalább 50 S-ig kell szerepelniük. Másodsorban jönnek tekintetbe a politikai és gazdasági szempontból kevésbé fontos állagok s általában a kb. 1750-1918 közötti anyag; ezekre, a többi leiadat aránya szerint, a levéltár összmunkájának 20-30 S-a állítandó be. Barmadsorba került az egyéb, érdektelen anyag, s az egyelőre ismeretlen, nem használható Va/gy nem használt állagok hozzáíér17