Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Varga Endre: Csehszlovákia levéltárügye / 3–38. o.

váló tekintettel szintén tudományos intézményekként kezelnek, i közvetlenül a levéltári igazgatóság (pontosabban a 2 csehszlovák és szlovák levéltári igazgatóság) szakvezetése alatt álló levéltári hálózatot tehát tulajdonképpen 24 levéltár: 2 központi állami, 19 állami és 3 városi levéltár alkotja. (E 3 városi levéltárnak a belügyminisztérium kerületi szerveihez való viszonya is hasonló az állami levéltárákéhoz, személyzetükről, anyagi szükségleteikről stb. azonban nem a belügyminisztérium, hanem fenntartójuk, a városi nemzeti bizottság gondoskodik.) k levéltári hálózat alsóbb tagozata felett, mely a fentiek szerint nem tudományos, hanem gyakorlati rendeltetésű - a járási és helyi tanácsok szolgálatára van rendelve # a levéltári igazgatóság a szakfelügyeletet nem közvetlenül, hanem részben a kerületi állami levéltárak, részben a belügyminisztérium kerületi szervei űUán gyakorolja. 4z alsóbb tagozattal kapcsolatban meg keli még jegyezni, hogy a felsőbb állami levéltári hálózathoz hasonlón ez is ki van épülve,: a járásoknak és a nagyobb városoknak, sőt sok kis város* nak is inegvan a maga levéltára. A járási és városi levéltár gyakran azonos, Ujj, olyan városokban, melyek egyben járási székhelyül szolgáinak. A levéltárral biró városok helyi hatóságainak anyagát, természetesen, e városi levéltárak veszik át. A levéltárral nem biró kisebb városok és községek anyagát a járási levéltárak gyűjtik be. A járási közigazgatási szervek anyagát - mini láttuk *- Szlovákiában szintén a járási levéltárak őrzik. Cseh-Morvaországban azonban ezeket a kerületi állami levéltárba kell beadni. (A járási jogszolgáltatási szervek anyagát, a lentiek szerint, az egész Csehszlovákiában a kerületi állami levéltáraknak adják be.) - De a járási levéltárak gyűjtőkörének kérdése még nem jutott végleg nyugvópontra: egyes magasabb tudományos képzettségű (egyetemet végzett) cseh Járási levéltárosok pl. a jelenlegi rendszer megváltoztatását kívánják s visszakövetelik anyagukat a kerületi levéltáraktól. A begyűjtés különben még nem zajott le olyan egységesen, bizonyos évig, mint nálunk, különböző helyeken nem egyforma stádiumban van, de kb. az 4945, évig befejezettnek tekinthető. - A helyi (városi) és járási levéltárak fenntartásáról a helyi és járási tanácsok gondoskodnak, gazdasági ügyeiket ezek intézik, személyzetüket is ezek nevezik ki. Az utóbbiak képzettsége nincs megszabva, az a ievéltárfenntartó anyagi erejétől s az egyéb lehetőségektől függ. Egyes kis városoktól eltekintve, ahol a levéltár nyugdíjasra vagy (kettős feladatként) más beosztású tanácsi dolgozóra stb. van bízva* a helyzet Csehország területén általában kedvezőbb. Itt a városi és járási levéltárakat általában külön levéltári személyzet, gyakran egyetemet végzett szakemberek vezetik. Szlovákiában még nem áll rendelkezésre megfelelő számú szakképzett levéltári dolgozó, itt - ideiglenesen - nagyobb mértékben kell nyugdíjasokat, volt tanárokat stb. igénybe venni. A belügyminisztérium alatt álló levéltári hálózat — annak úgy felsőbb, mint alsóbb tagozata csak iratokat gyűjt, játék- vagy dokumenMilmet, hanglemezt stb. nem, film- vagy hanglemez-archivura a levéltári szervezethez nem tartozik. Kép (fénykép, metszet) anyag csak néhány városilevélj&uban. található s iratokról készült filmek sincsenek még nagyobb mennyiségben a levéltárak birtokában. Utóbbi természetű ~» igen nagy * gyűjteménye csak a Csehszlovák Tudoraányos Akadémia Történeti intézetének van. (Ismertetését lásd később, a fényképezésről szóló fejezetben.) A prágai Központi Állami tevéitárban az 4945 utáni anyaggal kapcsolatban felmerült a gondolat, hogy annak befogadására a szocializmus építésének levéltára címmel külön levéltárat kellene létesíteni, felállítása azonban még" nincs tervbe véve. m Az 1945 utáni anyag a levéltárakban sehol sincsen elkülönítve a régebbitől s kezelésére sem jelölnek ki külön dolgozókat (csak a kutatás terén vannak erre speciális előírások). A szlovák levéltári igazgatóság azonban gondol rá, hogy a felszabadulás utáni anyagot, más különösen fontos régi anyagokkal együtt, az emiitett módon elkülönttteti a levél" tárakban. Az egyházi levéltárak nem tartoznak az állami levéltári fondhoz. Jogilag ma is az egyházak tulajdonát képezik. A katolikus egyház levéltári anyagának egy része be van adva az állami levéltárakba, ezt ott depositumként kezelik. A kat. egyház anyagának többi része a helyén maradt s most kétféle (nem kettős, mint nálunk) kezelésben áll; egyes helyeken a levéltár be van zárva,kulcsát az állami egyházügyi hivatalnak kerületenként felállított szerve őrzi s szükség esetén a levéltárral a kerület állami levéltárának személyzete foglalkozik, más helyeken a levéltárakat még most is az egyházi személyzet kezeli, az állami egyházügyi hivatal kerületi szerveinek engedélyével és felügyelete alatt. (A levéltári igazgatóság felügyeletükkel nem foglalkozik, szakirányítása is csak elméletileg van felettük, gyakorlatilag ez raa még nem érvényesül.) Hasonló kettősség mutatkozik a «•- szintén helyükön maradt s állami levéltári depositumnak tekintett - szloyenszkói hiteleshelyi levéltárakkal 8