Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Párdányi Miklós: Az abszolutizmuskori jogszolgáltatási szervezetről / 77–83. o.
~ 80 BSfeÉSRJ£J33ÉBgSLll A VÉGLEGESNEK SZÍJAT szE&mgf KÖZÖTT Az előzőekben összefoglalt s az egész korszakon át lényegében nem változó birósági szervezet eggres fokozatai gyakorlatilag Éöbb eltérést mutattak» A főtörvényszékek az ideiglenes szervezetben mint "kerületi** főtörvény székek 9 r íBi^tó£t^l^^r^er^cht"-"ek működtek 0 A véglegesben mind asg öt "országos főtörvényszék"? • Oberían dsfleriohtf* nsiret kapotto A törvényszékek német neve eredetileg általánosan "^aBiesgeright" (pontos fordításban "országos törvényszék") volt, magyarul azonban már ekkos? -minthogy illetékességük többnyire egy-egy megye terü]»1áre vonatkozott túlnyomórészt "megyei" törvényszékeknek hivták őketo A véglegesítés ugyam az "országos törvényszék" - "Landesgericht" - elnevezést kerületenkint csak Qgjs a kerület székhelyén működő törvényszék tartotta meg 9 amelynek illeté-* késsége egyes /főleg politikai/ ügyekben a kerület egészére terjedt kio /A fővárosban megosztott hatáskörrel külön budai és külön pesti Landesgericht működött/* A többi törvényszék, amelyéit a véglegesítés után német nyelven is megyei törvényeknek p "0omitatsgericht"-nek neveztek, egyébként teljesen azonos hatáskörű volt a "Landesgerioht" elnevezésüekklo A legtöbb eltérés a járásbíróságok terén mutatkozott az 1854 évi átalakulás előtti és utáni állapot közötto A Haynau-féle hig#tmény alapján u 0 i<> ideiglenes kétféléi I e és IIo osztályú járásbíróságod állítottak felo A járásbíróságok /Bezírksgerioht/ általában a második osztályba tartoztak 9©sak a rendeletben felsorolt polgári ügyekben és kisebb kihágások esetében itélkezhetteko Egyes járásbíróságokat azonban több másodosztálya járásbíróság fölé s eáek területére is kiterjedő illetékességgel mint elsőosztályu, fltársas" bíróságokat szerveztek meg, melyek törvényszéki eljárást meg nem követelő , de a többi járásbíróság hatáskörét meghaladó büntető ügyekben is itélkezhetteko Ezek voltak az u 0 n<, , ©ezirkS"Collegial'=Gericht"~-eko As ideiglenes szabályozás idején tehát még következetesen keresztül akarták vinni a fereno József által 1849 márc©4 m án Olmützben kiadott osztrák alkotmány rendelkezéseit« (10 2o§o) amelyek a közigazgatást és a bíráskodást az egésn vonalon szétválasztják egymástól*. Az alkotmányt azonban a' caóasáar 1851 december Jl-én visszavontao Ugy látszik, a gyakorlatban feleslegesnek és költségesnek találták^ hogy az eltörölt alkotmánynak ezt az alapelvét t© vábbra is figyelembe vegyék s a végleges rendszerben a járásbíróság! teendők ellátását kisebb helyeken, de épp ezért-szám szerint a legtöbb esetben öaa— szekapcsolták a járási közigazgatási hatósággal, amelyet a magyar koronatartományban a régi magyar elnevezést fenntartva "szolgabírói » hivatalnak^, "5tuhlrichteramt"-nak nevezteko Az ilyen elsősorban közigazgatási («polítikai") feladatokra szervezett, de egyúttal járásbiróí teendőket is ellátó szolgabírói hivatalt "vegyes"~nek, ."Gem ischtes Stuk Mchteramt"-nak neveztéko Közigazgatási teendőket nem végző járásbíróságok csak a törvényszékek székhelyein és egy-két egyéb, valamilyen okból kiemelkedő helyen kerültek . felállításra, mint pl* Esztergomban, ahol az ideiglenes korszakban törvényszék működött, és Kőszegen, amely valamikor kerületi táblai székhely volto Ezen kivül Magyarország jelenlegi területén az abszolutizmus korának második szakaszában Önálló szervezetű járásbíróság (l^gelbs tjftndiges Be z irksger;ieht r ?) nem is működött másutt, csak még a végleges kprszak első évében Szolnokon 9 addig, amig az ott újonnan létesített törvényszék felállítása megvalósulhatott.
