Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Párdányi Miklós: Az abszolutizmuskori jogszolgáltatási szervezetről / 77–83. o.

A törvényszékek székhelyein működő járásbíróságok eak a közigazgatási szervezettől voltak függetleneko Itt a járásbirói teendőket a törvényszéknek egy-egy kiküldött

s a feladatra^delegáli" bírói tagjalátta el,.a törvényszék közvetlenül gondoskodott a hivatal berendezéséről, a munkával kapcsolatos szükségletekről s a szükséges segédszemélyzetet is saját köréből küldte ki.. Ezek a törvényszéki székhelyeken működő, saját szervezettel nem rendelkező, osak igazságszolgál tatással foglalkozó járásbíróságok voltak az tun» »»városilag kiküldött" járásbíróságok* Nevük megjelölésénél a szóhasználat gyakran eltérő* Német megjelölésük leg^rakrabban "stadtiseh-delegirtes gerioht"

, vagy "stádtisch-delegírtes Bezirksgericht"

e 4 ÜSYBSZI 3ZBRYEZBT A bíróságok mellett működő vádhatóságot is átalakította az osztrák rendszer, sőt az öt kerületnek megfelelő öt főügyészség felállítását, mint a szabadságharc utáni megtorlás fontos szerveit, még a bírósági rendszer megszervezése előtt kezdte felállítani, hogy a nyomozásban és a magyar függetlenség harcosai elleni vagyonelkobzásokban a hadbíróságokat támogassák* * A vádhatóság szervezetének intézményes átalakítása azonbsi csak az 1850 évi igazságügyraíHísztéri rendeletben következett be„ A régi magyar rendszerrel szembeni leglényegesebb változás abban állott, hogy míg addig ezt az önkormányzati hatóságnál a tiszti ügyészek, a kir« táblán az államot elsősorban kincstári ügyekben képviselő királyi ügyek igazgatója képviselte, akik egyúttal a bíróságnak is tagjai voltak, e rendelet önálló vádhatéságokat állit felo A királyi ügyek igazgatója s a korábbi tiszti ügyészek szerepe megs'zünik a büntető ügyekben s a vádat ezentúl az állami ügyem szervezetnek á császár által kinevezett tagjai képviselik a bíróságok előtt,'

1 amelynek nem tagjai, hanem velük szemben önálló hatóságként járnak el*. A»'főtörvényszékek mellett a főügyész (álladalmi főügyvéd, stb

a elnevezésekkel, az ideiglenes rendszerben németül "öeneral-Procurator'S a véglegesítés után "Qberstaatsanwalt") képviselte a vádat 8 volt légfőbb irányitója az ügyészi szervezetnek az illető kerületben

e

.A törvényszékek mellett ügyészek (staatsa

nwalt-ok) működtek* A megfelelő hivataloknak nevei németüls Seneral -Procu

ratur

9 Qberstaatsanwaltschaftg Staatsanwaltschaft, az ideiglenesség idején a "provo " • provisorrsche"^j^lzőveTr]rAz ideiglenes rendszerben az első osztályú járásbíróságok mellett ügyészi helyetteseket / S t a a t sanwa1t- Substitut-okat) neveztek kí

e Széket az állásokat azonban a vgleges szervezetben, ahol ilyen első osztátyu járásbíróságok már nem működtek,, tmegszüntették. TJLiMÖNYYM. ' Nem volna teljes a bírósági szervezetről adott kép, ha nem utalnánk a telekkönyv-ügy szervezetére is

0 E téren az első lépéseket ugyan már a reformkor megtette a betáblázásokról szóló 1840 évi Jl* to

0-ben; a polgári kor követelményeinek megfelelő telekkönyvi hálózat intézményes kiépítését azonban csak az idegen uralom kezdte meg* Az 1849• december 28-i osztrák igazságügyAiniszteri rendelet (a nemesi ingatlanokat kivéve, amelyekre a szabályozást csak egy 1853 április 18-án kelt. ujabb rendelet terjesztette ki) 1850 március 1-től kezdve telekkönyvi bejegyzéshez kötötte az ingatlanforgalmat s az ezzel kapcsolatos eljárást a felálliandő járásbíróságokra bíztao Eleinte ezek a bejegyzések természetesen csak alkalomszerűek lehettek* A rendszer általánossá válásának előfeltétele az ország egész területének rendszeres telekkönyvi felvétele volt. A munkálatok irányítására