Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Iványi Emma: Az "Iratok az ellenforradalom történetéhez" c. sorozat első kötetének néhány archeográfiai kérdéséről / 69–74. o.
Ezzel a felfogással nem egészen értünk egyet 0 Kétségtelen az p hogy szükséges lett volna több ilyen jellegű fontos irat beiktatásao B Len kiadványtól sem kívánhatjuk, hogy a korszak egész problematikáját felölelje^ azt minden oldalról egyforma alapossággal próbálja dokumentálni 0 Íz ellenforradalmi korszak első 18 hónapjának feldolgozását csak akkor tekinthetjük majd teljes értékűnek, ha ezt a korszakot minden oldalról megvilágítja és felfedi az eseményeket meghatározó valamennyi tényező szoros összefüggéseit© A feldolgozót ebben a munkában támogatni fogják a kiadványok 9 de az anyagfeltárás teljességét /vagy inkább viszonylagos teljességét/ csak több5, megfelelő szerkesztői egybehangolás mellett készült párhuzamos kiadvány együttesen biztosithatja 0 A hazai és külföldi tapasztalatok egyaránt amellett szólnak*, hogy hasznosabb, alaposabb és gyorsabb munkát végezhetünk akkor,, ha - néhány átfogó jellegű kiadványkötet mellett - inkább kisebb terjedelmű^ szűkebb tematikájú kiadványokat tervezünko A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének 1954o évi ar~ cheográfiai tervében ?/ hasonló törekvést láthatunk: egy-egy nagyobb témával kapcsolatban /plo az 1905™1907~i forradalom történetes a mezőgazdaság kollektivizálásának időszaka/ több kiadvány is készülő Hálunk is mindjobban kialakul az a felfogás, hogy leghasznosabb munka egy-egy összefüggő anyagot tartalmazó levéltári állag kiadása /ilyenek plo a világháborús minisztertanácsi jegyzőkönyvek/, vagy egy-egy átfogó kérdés fő vonalainak^ valamely fontos történeti jelenségnek, eseménynek dokumentálásao Ha a kutatás oldaláról nézzük a kérdést, inkább a témaszűkítés látszik célravezetőnek; az egyetemi oktatás és szélesebb olvasórétegek igényeit tartva szem előtt ugy látjuk, hogy szükség van az összefüggések bemutatására is" alkalmas feldolgozások mellett ilyen tipusu kiadványkötetekre iso Tanulságos volna? ha az ellenforradalmi kiadvány munkatársai a Levéltári Híradóban beszámolót tartanának arról, hogy a második kötet készitésé alkalmával melyik felfogás felé hajlanak és melyik irányban változtatnak az első kötet.szerkesztésében alkalmazott módszerüköno Ennek és egyéb észrevételeiknek közlése azért is hasznos volna, mert a kötet szerkesztői • tájékoztatója /silpv szavait használva: archeográfiai előszava/ meglehetősen szükszavuo Munka közben egyes kérdések megoldásával kapcsolatban bizonyára több eltérő nézet merült fel s véleményünk szerint a viták fővonalának ismertetése aláhúzta volna a választott megoldás helyességét^ A módszerek ilyen fajta tudatosítására addig, amig nincs kialakult gyakorlatunk , különösképen szükség van 0 TJgy érezzük plo^ hogy egy—egy kiadvány előszava /bevezető tanulmánya/ és archeográfiai előszava közötti különbség senki előtt sem vitás F amint nem vitás az sem? hogy bevezető tanulmányra szükség van, mert - mint ebben a kötetben is - jelentős mértékben hozzájárul a forrósok megértéséhez és értékeléséhez*. Azonban, éppen ennek a kötetnek tanulságai alapján 9 pontosabban el kellene határolni, hogy mit tartalmazzon a bevezet ő tanulmány$ / az egész témára vonatkozó, általános^ jellegű megállapításokat és az iratokból kibontakozó főkérdések ismertetését/; mi', kerüljön az egyes iratokhoz fűzött kommentárokba /ugy, hogy előszó és kommentár ne. ismételje egymást, hanem szükség esetén utaljunk az előszó megfelelő részére, a kommentár pedig csak ejgjr_ iratnak esetleg az előszó megállapításain túlmenő magyarázatával vagy más jellegű kiegészítésével foglalkozzék/; hogyan válasszuk külön a kommentárt és a lapalji jegyzeteket, a tárgyi és a szövegkritikai jegyzeteket / a kommentár az irat egészére vonatkozik, a jegyzet peáig a szöveg egy-egy sza vát, mindenesevre csak kisebb reszeuj ese tleg magának a kommentárnak egy-egy szavát magyarázza - ami a kiadványban jegyzetbe kerül 9 azt feldolgoz*ásban is jegyzetbe tennénk, mig a kommentár szövegének túlnyomó része feldolgozásban bekerülne a főszövegbe; a szövegkritikai jegyzeteket pedig más jellel láthatjuk el, mint a tárgyi jegyzeteket/o 7/ Voprószi Isztorii 1953*10osz 0
