Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Iványi Emma: Az "Iratok az ellenforradalom történetéhez" c. sorozat első kötetének néhány archeográfiai kérdéséről / 69–74. o.
Foglalkoznunk kell a k.ivgnatos Jcöz lé s kérdésével is»A kiadvány 2?1 dffb irata közül 72 drb /34$>f nem szószerinti hanem szószerinti idézetekkel megtűzdelt kivonatban jelent meg e /A 72 közül 16 drb, 6j£, nem levéltárig hanem nyomtatott, túlnyomórészt könnyen hozzáférhető forrásanyagból s&árma^iks két snjol nyelvű kiadványból, a Magyar Rendeletek Tárából, közismert napilapokból, a képviselőházi naplókból/a Kérdés, helyes-e az iratoknak több mint negyedrészét nem szószerint adni, még akkor is, ha a kivonatok az irat valóban lényeges részeit mindig szószerint idéziko Nem vezethet-e az ilyes eljárás arra, hogy - főleg ellenséges forrásról lévén szó - kevéssé jóhiszemű olvasók a szerzőket szubjektív kivonatolással gyanusitják meg? Kövessék-e a szerzők a további kötetekben is ezt a módszert, vagy pedig törekedjenek a kivonatban közölt iratok számának csökkentésére, főleg levéltári forrásanyag közlésénél? ' A kiadványkészítés egyik főcélját, a, vizsgált korszakra vagy problémára vonatkozó legfontosabb, legjellegzetesebb iratok összegyűjtését akkor szolgáljuk legjobban, ha.as iratokat a lehetőség határain belül szószerinti közlésben ad-juko Gyakran találkozunk azonban fontos iratokkal, amelyeknek szószerinti közlése föj-ösleges vagy nem célszerűd Fölösleges a legtöbb esetben akkor, ha az irat nyomtatásban valamely könnyen hozzáférhető kiadványban vagy másutt már megjelent és tartalmának beiktatására csak azért van s^ükség^ h©égy- meg ne bontsuk a kötet tematikai egységét^ Fölösleges továbbá^ különösen nagy terjedelmű iratok esetében, a jeleritéktelen, a lényeget nem érintő részek leközlése s bőven elég ezek kivonatolása is ö Ugyancsak fölösleges az ellenséges forrásoknak a dolgozó népre vonatkozó sértő kitételeit 9 vagy megfordítva, a kizsákmányoló osztályokkal és azok kiszolgálóival kapcsolatos ömlengéseit ©Idalakon keresztül idéznie Nem minden esetben célszerű a hosszú és túlságosan bonyolult szövegű, különleges szakértelmet kivánó iratoknak egés^ terjedelemben való közlése• Ilyenek plo a paragrafus-számoktól és rövidítésektől hemzsegő törvény- vagy rendeletelőkészitő szövegeké Ezeket bátran rövidíthetjük akkor 9 ha a lényeget tartaltóazó kivonatot az értelem meghamisítása nélkül el tudjuk készítenie Olyan kiadványokban plo, amely a dolgozó nép helyzetével foglalkozik, a kenyér árának felemeléséről szóló rendeletből elég magát az áremelés tényét és mértékét kiemelni s nincs szükség 10-15 soros, esetleg csak gyakorlott jogászok számára érthető körmondatok gépies másolására c Mindebből következik, hogy a kivonatos szövegkö^lés módszerét általában elvetni nem lehető Feldolgozó munka közben is saját szavainkkal foglaljuk öszsze az iratok tartalmát és csak egyes részeket idézünk szószerinto A megfordított eljárás tehát, amikor a kiadványban csak egyes részeket nem idézünk szószerint, nem csökkentheti a közölt irat hitelességét,, Annál kevésbbé, mert a kutatónak módja van arra, hogy az iratot őrzőhelyén eredetien is megnézze 0 A kiadványnak az is feladata, hogy a nem teljes egészükben leközölt iratokra a figyelmet felhivjao Két dologra azonban ügyelni kellő Egyik az, hogy nem minden forrásfajta alkalmas az objektiv hatást keltő kivonatolásrao Minél jelentősebb, minél "kényesebb" természetű az irat, annál inkább kell a szószerinti közlésre törekednünko Ha pedig a szöveg túlságosan szétágazó, inkább' a cimet bővitsük ki a lényeget összefoglaló tartalmi kivonattáo A másiki a kivonatolás módja a Az ellenforradalmi kiadvány nem egyszer alkalmazza a ~ "félmondatos" kivonatolás módszeréto A mondat első' fele kivonat, másik fele idézető AZi idézetekből nyilvánvaló ugyan, hogy a mondatnak kivonatban közölt fele a% eredeti szövegezésben sem tartalmazhat lényegileg mást - mégis /célszerűbb lenne az egész mondatok vagy szakaszok idézéseo A kivonatolt szövegben szószerint idézett sorok ugyan mindig az irat legdöntőbb szavait tartalmazzák, mégis a szövegnek apró részekre történő tördelése helyett jobb, ha megtartjuk az eredeti .összefüggéseket e