Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Takáts Endre: A helytörténetkutatás a Német Demokratikus Köztársaságban és hazánkban / 112–123. o.
00 1X2 «» lakát s Síidre i A mJiWMM&mmSÁS. A Já» l^O&ATmiS KÖZTÍRSASAGBAN ÉS HA2ÍHKBAN, in ima ii ii >n 'i -i T A nemest levéltárosok 19í>2»május 2&~30~±g Weimarban értekezlete© jöttek össze , hogf a Kémet Demokratikus Köztársaság megalakulása után első iz~» ben tartsanak szemlét a megtett ut felett és kitűzzék a további célokat * A sok értékes előadás és refei'átum közül jeíen sorainkban különösen figyelembe vesszük azokat, amelyek a német helytörténetirás rmltjá-ml és fövendő feladataival foglalkoznak^ Ebből a szempontbői első sorban Hellmut Kretsdbmars Archive und Heimatforschung /l/ elmen megtartott előadása érdekel be»w nünket, /A Heimatforschung, Heimatgeschiehte szavakat - ahol a megkülönböztetés szükséges - szülőfoldkutatás, szülőföldtörténet fogalommal adom viszsza, amely szélesebb kürü, mint a helytörténet. Ez utóbbin a németek mindig egy helységnek! városnak, vagy községnek a történetét értik,/ Az előadás gondolatmenete arra a fonálra tapad, hogy a szülőföldku^ tatás és a levéltári munka szoros kapcsolatban állottak a múltban, tehát az uj szellemben meginduló helytörténeti kutatásokból tevékenyen ki kell venniök részüket a levéltárosoknak. Már az 1852«ben megalapított "Német torténeliői és régészeti egyesületek öaszszövetség®*' /Gesamtverein der deutschen Geschichts- wiá. Altertumsvereine/ és az ugyanakkor alapított "Germanisehes Museura' 1 bölcsőjénél ott állottak a levéltárosok, akik a territoriális szétszakadottságban élő németség egységére törekvésének haladó gondolatát látták ezekben az intézményekben megfoganni, A XIX»század társadalmi és gazdasági Jellegű forradalmi megmozdulásai a nép szélesebb tömegeit a cselekvő politika útjára vezették, A társadalmi átalakulás jelenségei, a történelmi fordulatok meggondolkoztatták a tömeget, amely közvetlen kérdés megfogalmazással bekapcsolódott a történetírás folyamatába« Innen adódott, hogy a történeti kutatómunka nem maradt meg az akadémiai tudományoskodás fellegeiben, hanem a nagy nyilvánosság által felvetett problémák nyomán szakemberek és laikusok, hozzáértők és műkedvelők érdeklődésének homlokterébe került 0 A múlt század közepének helytörtónetirását jellemzi 9 hogy nemcsak romantikus álmodozók és eszmélkedő természetű egyének szőtték már a törté-* nelem szálait, hanem az állam, az egyházak, a közigazgatás és a közoktatásügy gyakorlati emberei, a sajtónak a mindennapi élethez közelálló munkásai* Ezek révén az eddig kivétel számba menő reális történelem-szemlélet, amely a kiváló Justus Mosertől Stein bárón keresztül vezet a XBUszázadba^ lassan*^ ként elterjed és otthonossá válik a történészkörökben. Ez a józan realizmus javára szolgált a szülőföld történetével foglalkozó kutatásoknak is, A csendes, kitartó és eredményt csak idővel felmutató tudományos kutatómunka, amelyet nem utolsó sorban a levéltáros személyééit meg, összefonódik^ szoros kapcsolatba kerül a nagy nyilvánosság problémáival, a közigazgatás feladataival , a t ömegek élet éve 1, A régebbi történe lmi és régészeti egyesületeknél a multszázad ötvenné s-hatvanas éveiben a súlypont a régészet tudományos müvelése vagy az építészeti és művészeti emlékek leirása, ápolása volt, de közben folytonosan Archivarbeit und Geschichtsforschung, Berlin 195 2 « 55 ff*
