Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Felhő Ibolya: Feudáliskori hatósági iratanyag rendezése / 61–76. o.

et a legelső intézkedések egyike még februárban hatályon kivül helyezte/, A* éveken át annyi szívóssággal épitett rendsser tanát néhány héten belül semmivé vált, Józsefnek a jogszolgáltatást érintő reformjai közül alig néhány élte tul a rendszer összeomlását, 1790«máj*l-én a Novue Ordo letűnt s a feudális magyar jogrendszert teljes egészében, minden anakronizmusával és zavarával, egy rövid időre még

9 régi állapotába tért vissza. ~o0oTelhő Ibolyái FSUDÍLISKPRI HATOSÍQI IRATMIAG RENDEZÉSE A feudáliskori hatósági iratanyag rendezésével kapcsolatban felmerülő kérdések megvilágítására először is három rendezési munkát fogok ismertetni, amelyek az Országos Levéltár I,osztályán mentek végbe. Szék közül az első, a Rákóczi-szabadságharc levéltárának rendezése az összetett, több szerv irataiból álló anyag rendezésére nyújtott példát; a második, a széthullott helytartótanácsi iratok rendezése az egy hatóság különböző sorozataiba tartozó iratoknak a rendezésére s végül a harmadik a H

Litterae ad Cameram exaratae" cimü kanarai sorozat rendezése egy szerv egy sorozatának rendezésére, . I, A Rákóczi-szabadságharc levéltárának rendezésea Az Orsz,Iievéltár a Rákőczi-emlékBv közeledtével feladatául tűzte ki, hogy a történetkutatás számára hozzáférhetővé teszi a Rákóczi-szabadságharc iratalt s ezzel a maga részéről hozzájárul az emlékév.megünnepléséhez, £s a feladat hem csupán rendezési munkát jelentett $ nem valamely együttlevő, rendezetlen vagy rendjéből kibomlott anyag rendezéséről volt sző, hanem egy azétszóródott, idegen iratok közé került levéltár rekonstruálásáról* A szabadságharc iratainak túlnyomó részét a szabadságharc idején együtt kezelték a fejedelem munkácsi levéltárában, 1711«ben Rákóczi a levéltár egy részét, a legfontosabbnak tartott diplomáciai iratokat magával vitte lanzigba, s az később Rákóczi testvére, Aspremontné örököseinek, az Srdődyeknek tulajdonaként került vissza az országba s jutott 1920-ban a Nemzeti Múzeum levéltárába, majd az Orsz .Levéltárba, /%z az u*n» Rákóczi-Aspremont levéltár egy része, a felkelés alatti és felkelés utáni iratok,/ A levéltár másik, Munkácson maradt része 1711-ben a császári csapatok kézé re]került, gzt a részt azután - a fölkelőktől lefoglalt egyéb iratokkal együtt 1 a szepesi kamarába, majd onnan a pozsonyi kamarába vitték* Ott az iratokat a XVIII,században végbement nagy rendezések során - egykori rendjükkel nem törődve.tárgyuk, ill, irattipusuk szerint mesterséges sorozatokba, idegen iratok ezrei közé osztották be. Zömük a Lymbus, Missiles, Diversae Instructiones, Neoregeatrata Acta, ürbaria et Conscriptiones, Gonscriptiones Portarum, Aota Publicá, Rákócziana cimü gyüjet menyekben helyeztetett el, egyes darabjai pedig más, kisebb gyűjteményekbe /Miseellanea, Ordinanda et Repónenda, stb,/ kerültek, A kévé s megnaradt iratanyagot a "Felsővadászi RákÓozi-esalád levéltár cimü sorozatban őrizte tovább a kamara. Egyedül a sőinspektorok irata marad* tak 1711 után is a császári sóhivatalok irattáraiban, de később természetesen a sóhivatalok iratt|rai - s bennük a sőinspektorok iratai - is belekerültek a kamara levéltárába /Bationes Salinares sorozat/, 1874-ben, az Orsz,Levéltár felállításakor azután a kamara egész levéltára bekerült ide, ISég.itt is tovább bomlott a szabadságharc iratainak rendje, egyrészt a Történelmi %lókek