Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Felhő Ibolya: Feudáliskori hatósági iratanyag rendezése / 61–76. o.
- 62 cimü gyüjetmé&yiaek a meglévő sorozatokból Tálé összeválogatás* utján, másrészt azzal, hogy Thaly Kálmán a történeti kutatásaihoz szükséges i raí©k egy részét kiválogatta Is saját gyűjteményében helyezte ei 0 /Ez a gyűjtanóny azután a Széchényi-könyvtár kézirattárába került./ foltak azonban egyes irat ok , amelyek a szabadságharc bukásakor nem jutottak a császáriak kezére* hanem családoknál maradtak? vagy laésőbb ismeretlen körülmények között kerültek családok birtokába ./példa" " Rákóczi leveleskönyve a Jeezenáb--család levéltárába/* A szabadságharc iratainak ezt a hányatett sorsát kellett először is megismernie a rendezőnek. Ebben segítségére volt Fekete Nagy Antalnak a Levéltári Közlemények 1940-41 • évi számában megjelent cikket II .Rákóczi Ferenc levéltára^ amely megnevezi a szabadságharc iratait tartalmazd főbb kamarai sorozatokat* Emellett még más sorozatokról is - így a Múzeumi Törzsanyag és az Újkori iratok cimü gyűjteményről - feltehető volt, hogy tartalmaznak a szabadságharc levéltárából szármázd iratokat* A Bationes Salinares sorozatnál a Rákóczi-kori anyag nagy tömege-vezetett arra a gondolatra,hegy tartalmaznia kell a felkelők sóinspektórainak iratait is* Miután igy megállapították? hogy mely sorozatokban van szétszórva a szabadságharc levéltára, megkezdődhetett a munka első lépését m Íretek ki« válogatása ezekből a sorozatokbél. /A Danzigba vitt iratokat természeteden nem-kellett egybegyűjteni, mert ezek érintetlenül kerültek a Rákóozi«Aspremont levéltárba, mint felkelés alatti és felkelé s utáni iratok* Széket tehát egyszerűen át kellett venni az Orsz.Levéltár XII.osztályától, ahol az átadás előtt ellenőrizték az anyag rendjét*/ Már emel az első lépésnél gyakorlati szempontok miatt el kellett kissé térni a proveniencia elvének teljes következetességgel való érvényesítésétől. Az Urbaria et Gonseriptioneg és a Neoregeetrata Acta sorozatokat ugyanis -minthogy mindkettőhöz részletes és jé segédkönyvek vannak - nem látszott helyesnek megesonkitaM, ©zést ebből a két sorozatból nem emelték ki a szabadságharc Iratait* Hasonlókép™ pen el kellett tekinteni a Thaly-gyüjteménybe került iratok kiemelésétőlj mert ezeket a Széchényi-könyvtár kézirattára nem volt hajlandó átengedni az Orsz .Levéltárnak. "A kiválogatás megkezdése ílőtt szükséges volt áttekintést szerezni a Rákóczi által felállított hivatalokról, szervekről, azok működéséről,hiszen ezek irattárainak rekonstruálása & a lehetőség szerint az egykori rendben való felállítása volt a feladat* Szert a rendezés vezetője részben a munka megkezdése előtt, részben aszal párhuzamosan áttanulmányozta a Bákócz£« szabadságharcra vonatkozó főbb irodalmat /elsősorban Márki hárcmk8t®te8, XI. Rákóczi Ferenc című müvét, azonkívül Rákóczi emlékiratait, Takács Jánosn&l:. Közteherviselés II.Rákóczi Ferenc korában cimü müvét, az Archívum lákóozianum-et, Ottlik György hopmester naplóját, Beniczky Gáspár személyi titkár naplóját, stb*/ Annál is inkább szükség volt erre az áttekintésre, mert a kiválogatást egybekapcsolták az elsőfo kú rendez éssel , vagyis a kiemelt iratokat már az első kézbevételkor bizonyos,szempontok.szerint különböző csoportokba tették* Az emiitett sorozatokból kiemeltek minden olyan iratot, amely 17Ö3*május és 1711•április között kelt| ezenfelül a korábbi keletű*** a fejedelem személyére Vonatkozó iratokat, valamint az 1711 •április után kelt szabadságharcos emlékeket, adatokat tartalmazó iratokat. Az iratok csoportokba osztása a következőképpen történt. Külön csoportba kerültek & ötször is a jelzetes darabok; a Munkácson maradt fejedelmi archívum válogatott, lajstromozott iratai. A jelzet nélküli iratok közül azokról, amelyek a szabadságharc valamely központi hivatalának irattárába tartoztak, rögtön a M~>
