Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Varga Endre: A Novus Ordo: II. József jogszolgáltatási rendszere / 48–61. o.

továbbra is megmarad az uriezék mint elsőfoka fórum, ennek Ítéletével szemben azonban a kir® táblára való* fellebbezés 'félreérthetetlenül meg van engedve• A jobbá^ és földesura közötti ü^rek nem tartoznak az uriezék elé

e Ha a kérdés nem úrbéri jellegű /tehát nem a földesúrnak járó ffzol«gáltatásokka^

v kapcsolatos, hanem pl, pénz- vagy k*reske&elmi ügyeletből ered/, p»# iaáíihaté a rendes elsőfóka bíróság előtt, ami szintén lehetővé teszi az ügynek a kir• táblára való fellebbezését, &z úrbéri jellegű ügyek s a jobbágyoknak a földesúr bánásmódja elleni panaszai viszont nem peres, hanem közigazgatási útra tartoznak, a megyei hatóságoknál inditandők meg s a helytartótanács és kancellária elé vihetők fel. Az idézett rendelet az elsőfokú fórumok szabályozásának kérdésében, mely körül a refoxm soron következő szakasza tulajdonképpen megfordul, mint láttuk, nem hozott végleges megoldást. Ez a császár 1786,nov.30, és 1787«jul,19«i rendeleteivel következett he, Az előbbi, a hétszemélyes tábla javaslatait elfogadva, eldöntötte a sokat, vitat ott kérdést s a megyei beosztásnak megfelelően 58 uj elsőfokú bíróság, judioium suhalternum felállítását mondta ki, /Mint tudjuk, XX.Józs@f az ország területi heosztását már élőbb átalakította s a magyar,és.horvát-szlavón megyék számát, egyesek összevonásával, 5@**ra szállította le,/ A megyék és a még meg nem szübtatett kiváltáágos kerületek sedriáimak hatáskörét a judioium aubalternumok fogják átvenni, de átveszik a városok büntető hatáskörét is, tehát az egész büntető jogszolgáltatás, a polgári bíráskodás nagy része első fokon az uj bíróságok kezében összpontosul. Az elvi kérdések ily módon történt tisztázása után az emiitett másik rendelet /l?87 jul.l9#/ kinevett© a judioium subáiternumok személyzetét, kijelölte székhelyüket s működésük megkezdésének időpontjául 1787*s^ept*l«ét tűzte ki. A jndieium subalternumok a mondott időpontban valóban megkezdték munkájukat, Ízzel a Novus Ordo kibonatkozásának tetőpontját érte el, A sedriák megszűnjek, a megye tisztán közigazgatási egységgé vált, birÓi hatáskörét a judioium subalternum vette át. Bz egyúttal a közigazgatás és jogszolgáltatás szétválasztásának befejezését, az utóbbinak nemesi, rendi intézmények helyett királyi szervezet kezébe való összpontosulását jelentette. Most teljesedett ki tehát az a refoim, amelyet az idézettm 178ü>*dee,12én kelt császári rendelkezés elindított, mely üagyarország feudális jogszolgáltatási szervezetének addigi foxmáját lényegében felszámolta s az uj rendbe be nem illeszthető rendi intézményeket kiküszöbölte, Bzzel eltűnt a vármegyék - egy-egy kis ország, nemesi "Universitas" - autonóm joghatósága, eltűntek a különféle kiváltságos kerületek? jászok, kunok, hajdúk, szepesi tizlándzsások, turopoljei nemesek, érseki és püspöki praedialisták sib» változatos formájú, régen időszerűtlenné vált saját Ítélőszéke! s helyűket egységesített tipusu királyi bíróságok foglalták el. Most $ött létre tehát az uj, a közigazgatástól már a legfelső foktól kezdve elválasztott, centralizált, teljesen államosított, világosan áttekinthető jogszolgáltatási szervezet, mely pontos hierarchikus tagolódásban, minden bíróságot a következő felsőbbfoku szerv igazgatása alá rendelve s legfelső fokon a hétszemélyes tábla központi irányítása alatt, gyakorlatilag az összes rendes mmgyar bíróságokat egybefoglalta. Természetesen, ez a jogszolgáltatás, a bírósági szervezet ily nagyarányú átszervezése, egyszerűsítése után is feudális jellegű maradt, A hatáskörök megállapításánál pl, a peres felek rendi állása még mindig erősen .érvényesült, frár az uj bíróságok felállítása e téren sem maradt hatás nélkül* Az uniformizáJLődás /államérdekből fontosabb/ büntető jogszolgáltatás^ ban érvényesült a legjobban. A judioium subáit ernumok, mint láttuk, az el-