Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Varga Endre: A Novus Ordo: II. József jogszolgáltatási rendszere / 48–61. o.
sőfoku büntet őbiráskodás terén általános forumok voltak* mmB 9 polgár é & jobbágy bűnügyei sgyformán előttük:; kerültek elősiör tárgyalássa* M itt be~> következett változást, a jozefinus reformok lényegét és tendenoiáit talán még jobban érzékelteti, ka megemlítjük, hogy a M vérhat almukat ,{ vesztett megyék és városok s a volt pallosjogu, uradalmak, császári rendelkezés érteiméhen, a judicium subáiternumok bűnügyi költségei heg? hozzája ölni tartoznak, Részt kellett tehát venniök ásnának az intézményeknek fenntartásában, melyekre * nemrég még oly nagy hatalmat biztositó - jogkörüket az uralkodó átruházta© A büntetőbíráskodás felsőbb fokozataiban az 1787 évi szervezeti £e» foaa változást nem hozott* Itt tehát a Novus Ordo már kialakult $ fentebb ismertetett appellációs rendszere maradt továbbra is érvényben* vagyis a judicium subáiternumoktől másodfokon a nemesek a kir»táblára, a nem-nemesek /polgárok és jobbágyok/ a kerületi táblákra fellebbezhették ügyeiket* Harmadfokon - kegyelmi utón - a nemesek a hétszemélyes táblához, a nem=nemesek a kerületi főispánokhoz, mint királyi biztosokhoz folyamodhattak fele •»Fellebbezés csak a statáriális Ítéletekkel szemben volt kizárja /József ugyanis a halálbüntetést feltétlenül elutasít i^elvei ellenére, a féktelenné vált rabiévilág megrendszabályozására 1737 nysxam egyes megyék területén kénytelen volt a statáriumot elrendelni/* S nem volt fellebbezés a klr* kúriához felségsértés és lázadás esetén sem, amit - koronás elődeihez hasonlóan József sem mulasztott el a rendes magyar bíróságok hatásköréből kiemelni* /Mint tudjuk, a Hóra-féle mozgalom vádlottal felett is királyi rendelkezés^ sel alkalmilag kiküldött delegált bíróság Ítélkezett*/ A polgiri bíráskodás terén a rendi állás szempontjai - amiből az előzőkben kiindultunk é a büntetőbiráskoááanál még erősebben érvényesültek* A nemesek és má» f városi vagy földesúri jurisdietio alá nem taxissá sím*. bad személyek polgári perei az 17@6 # nov*50-i rendeletben taxatíve felsorolt esetekben, melyek ismertetésére itt nem terjeszkedhetünk ki, a judieium subái temumok előtt, egyébként a kerületi táblák előtt indultak* Mindkét f^rum ítéletei másodfokon a kir«tábla, haxmadfokon a hétszemélyes tábla elé voltak fellebbezhet ők* Hasonló utat futhattak meg másod- és harmadfokon a ss*klr* városok lakosságának polgári pere^ is, azzal a különbséggel, hogy as első fórum ezek számára a saját városuk tanácsa /törvényszéke/ maradt* ást elsőfokú bányabiróságokon, egyben bányahatóságokon kívül a városok voltak ugyanis az uj államapparátusnak ason utolsó pontjai, ahol a két államhatalmi ágazat, a közigazgatás és a jogszolgáltatás továbbra is ugyanazon szervek hatáskörében maradt, a bányabiróságok esetében ezt különleges szerepük, a városok esetében a Xőzsef által mindig nagy figyelemben részesített takarékossági szempontok indokolták s tekintve azt a helyzetet, amit a felsőbb hatóságok állandó ellenőrzése alá helyezett, a császártól függő hivatali személyzet által igazgatott városok az államgépezetben most már elfoglaltak, az itt megmaradt kettőség a rendszer egésze szempontjából nem birt jelentőséggel* A jobbágyság polgári pereiben a judicium subáiternumoksak szintén széles szerepkör jutott, A jobbágy és földesúr közötti perek ezután itt indultak s e fórumok vizsgálták felül azokat a pereket is, melyek a jobbágyok közötti perek számára változatlanul meghagyott uriszékek s a mezővárosok bíróságai előtt indultak* A judicium subáiternumokon keresztül ugy az uriszék, mint a mezővárosi bíróság előtt indult perek, a már kialakult utón, továbbra is a kir,táblára voltak fellebbezhetek* Természetesen, a judicium subalternum kapta meg a jobbágyok válópereiben való elsőfokú eljárás hatáskörét is, mely a szentszék megszüntetése alkalmával a sedriákra szállott, Á job.Jiágyok válóperei, mint láttuk, fellebbezés utján szintén a kir.Curia elé kerültek, ahol a jobbágyok különféle pereinek ellátására II.József a kir,tábla
