Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Soós Imre: A vállalati iratkezelés Heves megyében / 80–88. o.

Soós Imre: A vállalati iratkezelés Heves megyében. Hetes megyét sokan ugy ismerik, mint az országot kicsiben* megtaláljuk itt az alföldi tálat és az ásványi kincseket"rejtő hegyvidéket. Gazdasági elete, ipara s ennek folytán vállalati iratanyaga is változatos: gyárak és bányák s más ipari üzemek és vállalatok iratféleségei a levél** taros számára is gyöngyörködtető élményt jelentenek legalább is attól a pillanattól kezdve, amikor a megnyugtató selejtezési eljárás után irattári rendszerbe szedve, ideiglenes laistrommal ellátva, csomózva és alapleltározva elfoglalták helyüket a levéltári polcokon. Annak az útnak leirása, amig ezek az iratok a vállalattól mostani helyükre kerültek, már eredményezhetné bizonyos gyakorlati tanuls&gok leszűrését. De ennél tanulságosabbnak látszik figyelmünket amegye területén található nagyobb vállalatok mai iratkezelésére, irattári rendszerére forditanunk. Ha előbb futó szemlét tartunk egyes vállalatok mai iratkezelése fölött, akkor ezen iratoknak cikkünk második felében ismertetendő levéltári rendszerezése már előre is sok szempontból megvilágosodik. . ...... Jt. Még az államositás előtt egy-két megyebeli vállalat állami vállalat volt, rendszerint a pénzügyminisztérium felügyelete alatt /egri dohánygyár, kápolnai dohánybeváltó, recski ércbánya stb/. A vállalati ténykedés ezeknél pusztán a termelésre szőritkozott, iratkezelésükből is hiányzott a termelt áru eladásával kapcsolatos kereskedelmi levelezés. A könyvelési teendőket egészben vagy részben ugyancsak a főfelügyeleti szerv végezte el, igy a könyvelésnek, pénztárkezelesnek, bérezésnek egyébként nagytömegű iratféleségeit is hiába keressük a régi állami vállalatok iratanyagában. Igazgatósági levelezésük az illetékes minisztérium által kötelezően*bevezetett folyószámos iktatási rendszerben nyert beiktatást. Ezt az egyszerű iktatási rendszert esetleg 8-lo nagyobb tárgycsoport számára előre fönntartott számcsoportokkal tettek még könnyebben áttekinthetővé, líutatókönyvet készitettek. az irattári lerakás során az iktatószámok egyben az irattári elhelyezés alapját is képezik. Csakis központi irattáruk van, nelyben. külön osztalyirattárak itt még nem nehezitik meg az iratanyagban való eligazodást. A sokkal nagyoboszámu egykori magánvállalatokat iratkezelési rendszerük szempontjából legegyszerűbbnek látszik kétcsoportba sorolni. A kisebb vállalatok igazgatósága a gyártelepen van, még csak fővárosi kereskedelmi kirendeltseggel aem rendelkeznek, iratanyaguk egységes, áttekinthető. A nagyobb vállalatok igazgatósága azonban rendszerint nem a telephelyen, hanem Budapesten volt. A nagyobb vállalatok - főként pedig a részvénytársaságok -igazgatóságának a fővárosba telepitésót nemcsak a tőzsde közelségetette indokolttá. A termelt áru értékesítése, a kereskeaelmi élet, szükségessé tette a tőkés ipari vállalatok számára* hogy minél gyorsabban és közvetlenebbül érintkezhessenek a felvevő piacot jelentő belföldi és külföldi cégekkel, pénzintézetekkel, az ipar, kereskedelem és hitel országos főhatóságaival. Az államositás után az áru elhelyezése már 16.591-54- - 80 -