Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Soós Imre: A vállalati iratkezelés Heves megyében / 80–88. o.

Soós Imre: A vállalati iratkezelés Heves megyében. Hetes megyét sokan ugy ismerik, mint az országot kicsiben* megtaláljuk itt az alföldi tálat és az ásványi kincseket"rejtő hegyvidéket. Gazdasági elete, ipara s ennek folytán vállalati iratanyaga is változatos: gyárak és bá­nyák s más ipari üzemek és vállalatok iratféleségei a levél** taros számára is gyöngyörködtető élményt jelentenek legalább is attól a pillanattól kezdve, amikor a megnyugtató selejte­zési eljárás után irattári rendszerbe szedve, ideiglenes laistrommal ellátva, csomózva és alapleltározva elfoglalták helyüket a levéltári polcokon. Annak az útnak leirása, amig ezek az iratok a vállalattól mostani helyükre kerül­tek, már eredményezhetné bizonyos gyakorlati tanuls&gok leszűrését. De ennél tanulságosabbnak látszik figyelmünket amegye területén található nagyobb vállalatok mai irat­kezelésére, irattári rendszerére forditanunk. Ha előbb futó szemlét tartunk egyes vállalatok mai iratkezelése fölött, akkor ezen iratoknak cikkünk második felében ismertetendő levéltári rendszerezése már előre is sok szempontból megvi­lágosodik. . ...... Jt. Még az államositás előtt egy-két megyebeli vállalat állami vállalat volt, rendszerint a pénzügyminisztérium felügyelete alatt /egri dohánygyár, kápolnai dohánybeváltó, recski ércbánya stb/. A vállalati ténykedés ezeknél pusztán a termelésre szőritkozott, iratkezelésükből is hiányzott a termelt áru eladásával kapcsolatos kereskedelmi levelezés. A könyvelési teendőket egészben vagy részben ugyancsak a fő­felügyeleti szerv végezte el, igy a könyvelésnek, pénztár­kezelesnek, bérezésnek egyébként nagytömegű iratféleségeit is hiába keressük a régi állami vállalatok iratanyagában. Igazgatósági levelezésük az illetékes minisztérium által kötelezően*bevezetett folyószámos iktatási rendszerben nyert beiktatást. Ezt az egyszerű iktatási rendszert esetleg 8-lo nagyobb tárgycsoport számára előre fönntartott számcsopor­tokkal tettek még könnyebben áttekinthetővé, líutatókönyvet készitettek. az irattári lerakás során az iktatószámok egy­ben az irattári elhelyezés alapját is képezik. Csakis köz­ponti irattáruk van, nelyben. külön osztalyirattárak itt még nem nehezitik meg az iratanyagban való eligazodást. A sokkal nagyoboszámu egykori magánvállalatokat irat­kezelési rendszerük szempontjából legegyszerűbbnek látszik kétcsoportba sorolni. A kisebb vállalatok igazgatósága a gyártelepen van, még csak fővárosi kereskedelmi kirendelt­seggel aem rendelkeznek, iratanyaguk egységes, áttekint­hető. A nagyobb vállalatok igazgatósága azonban rendszerint nem a telephelyen, hanem Budapesten volt. A nagyobb válla­latok - főként pedig a részvénytársaságok -igazgatóságá­nak a fővárosba telepitésót nemcsak a tőzsde közelségetet­te indokolttá. A termelt áru értékesítése, a kereskeaelmi élet, szükségessé tette a tőkés ipari vállalatok számára* hogy minél gyorsabban és közvetlenebbül érintkezhessenek a felvevő piacot jelentő belföldi és külföldi cégekkel, pénzintézetekkel, az ipar, kereskedelem és hitel országos főhatóságaival. Az államositás után az áru elhelyezése már 16.591-54- - 80 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom