Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Pankratova, A. M.–Tarle, Je. V.–Tretyakov, P. N.: A Magyar Történész Kongresszus / 3–13. o.

Magyarországnak a t^jrök agresszorok által történt rabijába döntését megkönnyítette a délkeleteurópai országok feudális széttagoltsága^ s az uralkodó osztályok áruié politikáia* Ii utóbbiak a katalomért folytatott harcukkan gyakran a török kóditők segítségét tették igénybe. A XV. szazad első felében a magyarnemesség erőit saját parasztjai felkelésének és a ©sekországi huszita mozgalomnak leverésére fordította, lemcsak kogy nea támogatták a románok és az albánok felszabadító harcát a tirökökkel szemben* kanea aég saját államuk katárait sem erősítették meg. Ssupan a magyar népnek Hunyadi János vezetése alatt folytatott kősies Harca aentette meg Magyarországét e korszakban a leveréstől és ez tette lehetővé száaára bizonyos időre a lélekzetvételnyi szünetet, A pikemőt Hunyadi lelkasználta-a központosított állam megteremtésére amelyre a török kéditók elleni karc aiatt volt szikség. A délkeleteurópai népek a törökök elleni közös har@ útjára léptek* A magyar nép km szövetségese Tolt az albán nép;~amely Szkander oég vezénylete alatt karcolt a törökök ellen. A aagyar katárok aktív véislméről Hunyadi rátért a török agresszor elleni támadó kádi áratokra, amelyek célja a~török kadsereg szétverése és a törökök Európából való kiszeritása volt. Az ország érdekeinek az uralkodó osztályok által való elárulása azonban a XT. század aásodik felében Magyarország károm részre való szakadására vezetett, As ország középső részén a törökök

P a nyugati részeken pedig a Habsburgok uralkodtak és csupán Erdély maradt független. A népi ellenállás Magyarországon folytatódott

9 de ösztönös és elszórt jellegű volt* Az előadások kangsulyozták* kegy a török elleni mozgalom egyúttal antifeudalis mozgalom is volt. Ugyanakkor azonban a magyar harcosokat és parasztokat támogatták a bolgár^ albán, román és korvát felkelők. A népeknek a függetlenséf

ért folytatott hősi karca a Balkán-félszigettől az orosz atárokig folyt. A magyar nemesség azonban félt felfegyverezni a jobbágyokat és nem támogatta Magyarország egyik legnafyebb államférfiénak

f Zrínyinek kezdeményezését

9 aki a vllo században Magyarország fegyveres védelmét igyekezett megszervezni. E nemzeti politika következtében a magyar nép a török elnyomás után az osztrák Habsburgok uralma alá kertit* - - -- -• - AKongresszus tárgysorozatát kiegészítette az egyik szovjet delegátus

s Je<>to Tarle akadémikus "Az 1514. evi magyar parasztfelkelés" e« előadása..JeiYo farle ezt a magyar felkelést egy sorba állította azokkal az antifeudális forradalmi paraszt mozgalmakkal*, amelyek a középkor végén Európa ki- ~ löniéle országaiban lőttek létre* Az 1525* évi német parasztháború 9 Bolotnyikov és lazin felkelései Oroszországban, va-laaint a többi parasztfelkelések .indították meg a népi tömegeknek a feudális lobbágytartó rendszer ellen irányuló felszabadító karciát. Az 1514. évi magyar parasztfelkelés nagy szerepet látszott a jobbágysorba döntött vagy a jobbágyság előtt álló paraszttömegeknek a földesurak és az o érdeleiket szolgáló nemesi abszolutisztikus állam elleni harcában. A Dózsa György vezetése alatt álló hatalmas népmozgalom^ amelyhez a török elleni "keresztes káboru* meghirdetése adott lökést

9 aktiv antifeudális mozgalom volt. lg a felkelés f felfedte azokat a mélyrekató társadalmi ellentéteket Magyarországon 9 amelyik a kővetkező századokban mindinkább kiélesedtek 16*551-54- - 7 -