Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Pankratova, A. M.–Tarle, Je. V.–Tretyakov, P. N.: A Magyar Történész Kongresszus / 3–13. o.

A magyar kongresszus ideién ünnepelték ama népfelkelés kezdetélel 25© éves évfordulóját^ amelyet a magyar nép Iáké­ezi Férem© vezetése alatt vivott a Habsburgok ellem." 1 fel~ szabadító háború katonai és politikai vezetőjének, II* lákőczi Ferenenék, a kadvezémek és diplomatánakrrre nagy népszerűség­mek örvend Magyarországom. Tevékenysége magára v©nja a magyar történészek figyelmét is, akik e témával sokat foglalkoztako A longresszuson több előadást tartottak a Rákóczi vezetése alatt álló felszabadító mozgalomról s amely nyele éren át* 17©3 tavaszától 1711. tavaszáig tartott. léi© famás magyar tSrténész* w Iákóczi-sza>adságkar©" e. előadásában károm fő szakaszt különböztetett meg e mozgalom fejlődésébén, kimutatta mozgató erőit, kifejtette programmlát és Tereségének ©kait. A Bákoezi szabadságharcot a legnagyobb és legfontosabb XVIII. sz.-i tömegmozgalomnak mutatta be» amelynek hagyományai nagy katást gyakoroltak a magyar nép egész további története folyamán. Az előadó arra az eredmény­re Intőit, k©gy ka a Bákóezl-szabadságharc sikerrel végző ­dött volna, Magyarország gazdasági és politikai története sikeresebb és intenzivebb lett volna, minthogy az ország termelőérői ebben az időbem már jelentősen megnövekedtek A" parasztok, a városi polgárok és a kurue katonák hősies h&rea megmutatta, hogy milyen erővel és energiával rendel­keinek a néptömegek* mily hősiességgel és mily hazaszeretet^ tel képesek harcolni a szabadságért és a nemzeti független­ségért, a jobb életért* Be ekkor is a függetlenségért és szabadságért harcolók táborában a nemesi rendi elemek ke­rültek felül és ez századokra eldöntötte a magyar nemzet sorsát, "~~ t ""• ":' " ""' ~ *~" * A magyar történészek előadásaikban kiemelték, kegy a magyar nemzeti függetlenséget csakis a széles nemzeti egy** ségiromt megteremtése utján lehetett kiharo©lni, amely a dolgozó osztályok szövetségén? szociális érdekeik figyelem­bevételén alapult. Hz Magyarországot megnyertük volna, ha sok fonderkod© urak-nem lettek volna? - énekelték 25© evvel ezelőtt a felkelő kuruook. íz az ének mély történeti igaz­ságot tükröz. Mint a magyar nemzeti mozgalmak története megmutatta, a nemzeti függetlenség megőrzésének egyetlen szilárd biztosítéka a dolgozók összes ereiének az Idegem kéditók elleni karcra val© összefogása volt* Fach Zsigmond Pál "A nemzeti összefogás kérdése a lákőczi szabadságharcban " e, előadásában hangsúlyozta: hogy a magyar kurucoknak az osztrák hóditők elleni fel­szabadító harcában nem a nemeség, hanem a szegénylegényekké váló parasztok tették meg az első lépéseket a nemzeti össze­fogás felé. Az előadó rámutatott, hogy a nemesek és a job­bágyok szövetsége az osztrák uralom ellen nem lehetett szi­lára és tartós, lákőczi amikor a magyar nemzet összes ©fői­nek összefogására törekedett, nem vette figyelembe a belső társadalmi ellentéteket, s igyekezett kibékíteni a nemesek és a parasztok érdekeit, ©sztálykorlátai következtében nem tudta megérteni, hogy a nemzet nem volt egységes. A felsza­badító haboru kezdetén lákőczi felszabadította a hadseregbe beállt jobbágyok családjait, az adók és más terhek jelentős részétől. Az urak azonban e.zt a parancsot nem hajtották végre; Elsősorban a tiszántúli és erdélyi földesurak visszahívták jobbágyaikat a hadseregből és kiűzték házaik­ból a katonáskodó jobbágyok család]ait„ Csupán három év múlva 16.591-54- - 8 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom