Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Pankratova, A. M.–Tarle, Je. V.–Tretyakov, P. N.: A Magyar Történész Kongresszus / 3–13. o.

amely a Duna-medence népei feletti uralomra Tan hivat* a , s a magyar nemességet a magyar nemzet legjobb képességei kifejezőjének tartották. Á magyar burzsoá történészek a nemzetiségek megosztásának és a közöttük való gyűlölködés élesztésének ideológiáját terjesztették* csökkentették a szlávok és a magyarokkal közös területen élő más népek történeti szerepét* A régi magyar történészek sokat foglalkoztak a katolikus egyház történetével és a Vatikán szerepével, és reakciós, klerikális ideológiát propagáltak. 1 burzsoá Magyarországon a történettudományi intézményék szomorúan tengődtek, s a haladó magyar történészeket üldözték. A történettudomány helyzete radikálisan megváltozott, amikor Magyarországon győzött a népi demokratikus rendszer* A magyar történettudomány gyorsan haladt előre* A magyar történészek rövid idő alatt egy sor munkát irtak

9 melyekbe* komoly kísérleteket tettek hazájuk egyea történeti kérdéseinek marxista szempontból való megvilágítására. A népi ie mokratikus Magyarországon nagy szerepet látszik a történet" tudomány fejlesztésében a Magyar Történelmi Társulat, amelynek külön csoportjai vannak az ország nagyobb központjaiban* A Társulat kiadja a "Századok" c. tudományos folyóiratot és sok népszerű tudományos könyvet és brosúrát ad közzé. 1951 elején hozták létre a Magyar tudományos Akadémia Történettudományi Intézetét, amely nagy tudományos intézetté vált* A mostani Kongresszust ez utóbbi intézeteknek és á Magyar Történelmi Társulatnak közős erőfeszítése hozta létre* A Kongresszus napirendjén egy sor olyan előadás szerepelt, amely a néptömegek törtenetével* valamint IS ki zsákmányolóik és elnyomóik elleni harcaikkal foglalkozott* Az előadások megvilágították a dolgozók szerepét a Magyarország szabadságáért és függetlenségéért folytatott felszabadító hareban, foglalkoztak a tömeges parasztfelkelések történetével, a munkás és forradalmi mozgalom fejlődésével* s, forradalmai, s elsősorban az 1848-49* evi forradalom tör-" ténetével, a szovjet hatalomért folytatott harc történetével 1919-ben, továbbá a magyar munkásosztálynak a fasiszta hóditók és a nemzeti "árulók elleni további harcával. A Kongreszszus nagyszámú előadást és korreferátumot hallgatott meg a magyar népnek a szabadságáért és függetlenségéért vivott harcai dicsőséges hagyományairól;, amelyek felfedték "a Magyarország és más országok négei között lévő történeti kapcsolatokat

s s megrajzolták közös harcukat a " közös ellenség ellen. A népek barátságának gondolata áthatotta a magyar Kongresszus egész munkaiát* Jelentős helyet foglaltak el azok az előadások, amelyet a magyar népnek az osztrák és német, valamint az angol-amerikai imperialisták ellen vivott harcával és a magyar burzsoá nacionalisták leleplezésével foglalkoztak. Sajnos az előadásokat nem vitatták meg a Kongresszuson és igy azokat nem lehetett továbbfejleszteni és ki eg e s z 11 en i a magyar és a többi népi demokráciák történészeinek fel.szólalásaival. Sajnálkozásunkat fejezhetjük ki emiatt is

9 hogy a kongresszuson nem hangzott el előadás a magyar történeszek munkájának eredményeiről és további feladataikról* Molnár akadémikus "Sztálin elvtárs" A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" c* munkája és a magyar történettudomány"c. előadása a Kongresszus végén hangzott el, 16*591-54- - 4 -