Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Pankratova, A. M.–Tarle, Je. V.–Tretyakov, P. N.: A Magyar Történész Kongresszus / 3–13. o.

és szintén mem került Tita alá. A Kongresszus* napirendién nem szerepeltek Magyarország ókori és középkori történetének problémái, kivéve azokat az előadásokat f amelyek a magyar lép IIII.-XTIII. századi függetlenségi harcaival foglalkoz­tak, lem foglalkoztak a magyar gazdasági és társadalmi fej­lődés kérdéseivel sem, bár e fejlődés néhány fontos és elvi mozzanatát Molnár akadémikus érintette emiitett előadásá­ban, amely I.V, Sztálin munkájának legfontosabb gondolatait a magyar gazdaságtörténetből Tett példákkal illusztrálta* Molnár akadémikus hangsúlyozta, hogy Magyarország 1848. előt­ti gazdasági fejlődését a termelőerők és a termelési viszo­nyok közötti egyre növekvő ellentmondások jellemezték, A. termelési viszonyok és a termeié erők jellege közti köte ző összhang gazdasági törvénye csak maiy nehézségek árán tudott utat törni magának, mivel a feudális urak? az arisa­'tokosok, a Habsburg monarchiára támaszkodva ellenállási" fej tettek ki e törvény érvényesülésével szem *• ben. Az előadó kifejtette továbbá azt a tételt, hogy az 1848-1849. évi burzsoá forradalmat nem fejezték be. az nem vezetett a feudalizmus teljes felszámolására és ezért Magyar­ország kapitalista fejlődése 1848. után a porosz utón ha ­ladt. Molnár akadémikus előadásában egy sor vitás kérdést érintett. Az egyik ilyen kérdés, hogy váljon Magyarország gyarmat volt-e az osztrák-magyar monarchia fennállása ide­jén. Sajnos ezt a kérdést éppen ugy, mint a t^bbi vitát ér­demlő kérdést sem vitatták meg a Kongresszuson. Az előadó igyekezett bemutatni a modern kapitalizmus gazdasási alap-­.törvényének- lényeges^ vonásait és megjelenési sajátossá­gait a burzsoá Magyarországon, a megvllágitani Magyarország­makj a soknemzetiségű államnak fejlődési sajátosságait f ahol a magyar nemzet uralkodó osztályai elnyomták és kira­bolták a többi népeket, elsősorban az ott élő szlávokat. ~. Az előadó szerint a magyar imperializmus túlságosan gyenge volt ahhoz, hogy önálló külpolitikát folytasson. Ez arra inditotta a magyar burzsoáziát, hogy szövetségre lépjen más országok imperializmusának erősebb képviselőivel* A magyar uralkodóosztályok és az európai és amerikai tőke monopoliÉztikus szervei között kialakuló blokk Magyaror­szágot teljes függőségbe hozta az idegen imperializmus­1* 0 J. o A magyar munkások és parasztok harcoltak a nemzeti füg­getlenségért és szabadságért 9 s kihasználva azokat a ked­vező belső és külső körülményeket, amelyeket a SzovjetHad­sereg győzelmei hoztak létre, megdöntötték Horthy mépelle­nes uralmát* A népi demokratikus Magyarország természetesen belépett az imperlaliitaellenes és demokratikus táborba^ az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás czores kapcso­latait épitette ki a többi népi demokratikus országokkal 9 s megkezdte a szocializmus építését• A népi demokratikus Magyarországon érvénybelégett a szocializmus gazdasági alaptörvénye, s ennek működési köre annál szélesebb terü­letre terjed ki 9 minél jobban kifejlődik és megerősödik a népi demokratikus rendszer szocialista alapja. Molnár akadémikus előadása arról tanúskodik^ hogy a magyar történészek érdeklődése megnövekedett az elméleti kérdések iránt* De 9 mint maguk a magyar elvtársak megjegyezték, 16.591-54- .,•$.•-•.

Next

/
Oldalképek
Tartalom