Levéltári Híradó, 3. (1953)
Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Pankratova, A. M.–Tarle, Je. V.–Tretyakov, P. N.: A Magyar Történész Kongresszus / 3–13. o.
és szintén mem került Tita alá. A Kongresszus* napirendién nem szerepeltek Magyarország ókori és középkori történetének problémái, kivéve azokat az előadásokat f amelyek a magyar lép IIII.-XTIII. századi függetlenségi harcaival foglalkoztak, lem foglalkoztak a magyar gazdasági és társadalmi fejlődés kérdéseivel sem, bár e fejlődés néhány fontos és elvi mozzanatát Molnár akadémikus érintette emiitett előadásában, amely I.V, Sztálin munkájának legfontosabb gondolatait a magyar gazdaságtörténetből Tett példákkal illusztrálta* Molnár akadémikus hangsúlyozta, hogy Magyarország 1848. előtti gazdasági fejlődését a termelőerők és a termelési viszonyok közötti egyre növekvő ellentmondások jellemezték, A. termelési viszonyok és a termeié erők jellege közti köte ző összhang gazdasági törvénye csak maiy nehézségek árán tudott utat törni magának, mivel a feudális urak? az arisa'tokosok, a Habsburg monarchiára támaszkodva ellenállási" fej tettek ki e törvény érvényesülésével szem *• ben. Az előadó kifejtette továbbá azt a tételt, hogy az 1848-1849. évi burzsoá forradalmat nem fejezték be. az nem vezetett a feudalizmus teljes felszámolására és ezért Magyarország kapitalista fejlődése 1848. után a porosz utón ha ladt. Molnár akadémikus előadásában egy sor vitás kérdést érintett. Az egyik ilyen kérdés, hogy váljon Magyarország gyarmat volt-e az osztrák-magyar monarchia fennállása idején. Sajnos ezt a kérdést éppen ugy, mint a t^bbi vitát érdemlő kérdést sem vitatták meg a Kongresszuson. Az előadó igyekezett bemutatni a modern kapitalizmus gazdasási alap-.törvényének- lényeges^ vonásait és megjelenési sajátosságait a burzsoá Magyarországon, a megvllágitani Magyarországmakj a soknemzetiségű államnak fejlődési sajátosságait f ahol a magyar nemzet uralkodó osztályai elnyomták és kirabolták a többi népeket, elsősorban az ott élő szlávokat. ~. Az előadó szerint a magyar imperializmus túlságosan gyenge volt ahhoz, hogy önálló külpolitikát folytasson. Ez arra inditotta a magyar burzsoáziát, hogy szövetségre lépjen más országok imperializmusának erősebb képviselőivel* A magyar uralkodóosztályok és az európai és amerikai tőke monopoliÉztikus szervei között kialakuló blokk Magyarországot teljes függőségbe hozta az idegen imperializmus1* 0 J. o A magyar munkások és parasztok harcoltak a nemzeti függetlenségért és szabadságért 9 s kihasználva azokat a kedvező belső és külső körülményeket, amelyeket a SzovjetHadsereg győzelmei hoztak létre, megdöntötték Horthy mépellenes uralmát* A népi demokratikus Magyarország természetesen belépett az imperlaliitaellenes és demokratikus táborba^ az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás czores kapcsolatait épitette ki a többi népi demokratikus országokkal 9 s megkezdte a szocializmus építését• A népi demokratikus Magyarországon érvénybelégett a szocializmus gazdasági alaptörvénye, s ennek működési köre annál szélesebb területre terjed ki 9 minél jobban kifejlődik és megerősödik a népi demokratikus rendszer szocialista alapja. Molnár akadémikus előadása arról tanúskodik^ hogy a magyar történészek érdeklődése megnövekedett az elméleti kérdések iránt* De 9 mint maguk a magyar elvtársak megjegyezték, 16.591-54- .,•$.•-•.