Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Kalkov, Sz. J.–Darvas Péterné: A Szovjetunió régi aktáinak központi állami levéltára Moszkva történetével kapcsolatos okiratanyagának konspektusa a legrégibb időktől a 19. századig. Összeállította V. N. Sumilov, szerkesztette Sz. V. Bahrusin. Moszkva, 1949. / 81–83. o.

* 81 Ss,J

# KaLfcoTt A Szovjetunió régi aktéinak központi állami levéltára Moszkva tőr* te*netavai kapcsolatos okiratanyagának konspektusa a legrégibb időkéi .m 19. BE«adig« Összeállította Y.íf. Sumilov tudományos főmunkatárs, szerkesztette Sz.T. Bahrusin a Szovjetunió* Tudományos Akadémiájának levelező tagja. \A re^i akták központi állami levéltára. Moszkva, 1949* 187. Oldálv Ira 10 fubélV Sok kutatást szenteltek a mi nagy hazánk dicső fővárosa, Moszkva történetének, A polgári történetírók: M.E. Zabelin, M.I, Pilajev és a többiek nagy anyaggal szolgáltak a cárok, hercegeit, nemesek és kereskedők életmódjának törtenetére nézve, sokat tettek Moszkva régészeti és egyháztörténete ismertetése érdekében, d'e nem mutatták be az egyszerű nép életét és életmódját, nem tudták tisztázni Moszkvának, mint az orosz állam gazdasági, politikai és kulturális központjának szerepét. A szovjet időkben megjelentek munkák, amelyek újszerűen világítják meg fővárosunk különböző korszakainak történetét. Különösen Moszkva 800 éves jubileumára jelent meg történetével kapcsolatban sok érdekes és értékes tanulmány. Az elhunyt Bahrusin ée Bazilevics, azonkivül Tyihomirov Zaozerszkája, Zafengauz, Euseva, Eznyegirev és még más szovjet kutatok .- a moszkvai ipar kereskedelem^ a kézművesek és munkások élete kutatásával - megvetették az alapját Moszkva szerepe és jelentősége tisztázásának:' mint az orosz központosított állam alapjának és kezdeményezőjének, tanulmányozásának, mint kulturális, stb. központnak. Nemrégen jelent meg Falkovszkij "Moszkva a technika történetében

,,

c. kutatása, amely, bár sikertelenül, kisér letet tett arra, hogy általános, ismertetést nyújtson Moszkva és a moszkvai felfedezők szerepéről és helyéről az orosz technika fejlődésében. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történeti Intézete most adta ki a Moszkva történetét tárgyaló összefogó jellegű munkát 6 kötetben. Ez a, munka megmutatta, hogy föltétlenül szükség van monográfiákra, melyek a főváros sokoldalú életének egyes kérdéseivel foglalkoznak. Moszkva feudális történelmi szakaszai fontos kérdéseinek megismeréséhez föltétlenül szükséges a főváros, mint az orosz feudális állam gazdasági központja történetének marxi lenini módszer szerinti tanulmányozása, a moszkvai kereskedelem,kéz

1 müvesség és ipar alapvető korszakai fejlődésének részletes kutatása a város dolgozó lakossága.életének tanulmányozása. "Ezért üdvözölnünk kell a "Szovjetunió régi aktáinak állami levéltára" kezdeményezését, amely kinyomatta Moszkva történelme okiratanyagának konspektusáí, az ősrégi időktől a XIX. századig. A szőbanfcrgó szemle a szerző rövid bevezetéséből, a tulajdonképpeni konspektustől, tárgy- név- és földrajzi mutatókból áll /a mutatókat Davrencova állította össze/.-A bevezetés a szemle jelentőségéről és felépítéséről ir.' A tulajdonfcépeni konspektus négy részből áll, amelyek megfelelnek a levéltár osztályainak. Az rész - á legfőbb kormányzati szerv és a ktilpolitika osztályának fondjai, a második - a hivatali kinevezéseket int ázó kormányszék osztálya, harmadik rész - a moszkvai udvari levéltár fondjai, a negyedik rész - a nemesi és hitbizományi birtok és földmérési ügyosztály. Az osztályokon belül az anyag f ondók szerint van csoportosítva. A fondók jellemzése a következő ré-