Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Kalkov, Sz. J.–Darvas Péterné: A Szovjetunió régi aktáinak központi állami levéltára Moszkva történetével kapcsolatos okiratanyagának konspektusa a legrégibb időktől a 19. századig. Összeállította V. N. Sumilov, szerkesztette Sz. V. Bahrusin. Moszkva, 1949. / 81–83. o.

- 82 ezekből élls %./ cim. amely tartalmazza az irattermeid szerv xaegnevezését

f 2,/ legenda, amely közli a fond sorszámát az anyag legrégibb dátumét, 3./ s fond Moszkva történetével közvetlenül kapcsolatos dokumentumai tartalmának ismertetése, 4./ bibliográA szemle, bér levéltéri útmutató felleggel bir - összehasonlítva ezekk«l - sokkal részletesebb és kimerítőbb anyagot ad Moszkva történetére. Vizsgáljunk meg néhány fondleirést. Bzideig Moszkvának, mint a 17. század gazdasági központjának tanulmányozósába nem vonták be a "A régi idők rendeletei" fondót. A szemle megmutatja, milyen gazdag forrással bir ezen fond e problémák tanulmányozására. Itt megtaláljuk a moszkvai kézművesek, munkásemberek, festők, aranyművesek és más mesterek ügyeit. A fondban találhatok a moszkvai téglagyárak, Voroncov-mezŐ szattyánbőrgyórai, a selyemgyár, a gőzmalmok, az ágyúgyár, a régi és uj Pénzverde összegyűjtött anyagai. Megtaláljuk a moszkvai üzemek és gyárak bérmunka ügyeinek iratait. Az okiratok megmutatják Moszkva összeköttetését a többi városokkal és a kézműves lakosság beözönlését Moszkvába. Ebben a fondban találunk anyagot a letelepülő nép életformájáról is a 17. század második felében. A fondban ezenkívül van anyag a moszkvai kereskedelemről, kenyérárakról, adatok moszkvai vendégekről, kereskedőkről, a kocsmáros és posztókészitő szervesetekről. Gazdag anyagot tartalmaz a moszkvai ipar történetére a 18. sz. elejéről "az uj évek rendeletei" fondja. Itt találjuk meg az udvari abrosz és posztógyér, a Vorobevszfci tükörgyér ügyeit, az ágyúgyár' munkásainak felvételéről /1JOJ/ szóló iratokat. Igen sok ujat tud me§ a moszkvai udvari levéltár szemléjének olvasója. Moszkva törtenelmének tanulmányozásánál egész sor fontos kérdés megoldásához segit ezeknek a fondóknak az anyaga* A Moszkva történetére vonatkozó okiratok feltárása a szemlében megmutatja, hogy ezekben a fondokban és különösen a moszkvai fegyver-hivatal fondjaiban, gazdag anyagot őriznek a moszkvai iparról és kultúráról 1584-től a 18. század végéig. Példaként rámutatunk az okiratok néhány csoportjára, amelyeket a Moszkvai Fegyver-hivatal fondjaiban őriznek: 1/ az udvari iparosokról és iparostanulókról, 2/ Szimon üsakov, Fedor Kozlov, Sztyepán Hjázánec, Aposztol Jurjev ikőnkészitőkről és festőkről, Zubo

1

? vésnökről, 3/ kőművesek, téglavetők, ikonkészitők és festők, szabók és szűcsök, ezüstművesek, stb. Moszkvába hívásáról- 4/ a Kasevoj faluról /1626-1701/, kereskedelemről, iparról, kincstári kötelezettségekről, a falvak járandóságairól szóló szerződésekről, a falubirák és a kocsmárosok megválasztásáról, az udvarok adás-vételéről, kereskedők feliratairól a kivetett adók miatt, 6/ Hamovna, Bronnajs, Kazennaja, K±szlovszkaja

? Baraszkaja, Konnyisennaja falvakról, 7/ a moszfcva-környéki Alekszejevfca, Vorobjevszk, Izmajlc?, Kolomenszk, Szemenovszk, stb. /1752/ falvakról

é Mint ebből a rendszertelen felsorolásból létható, a fondók iratai segitenek megvilégitani a moszkvai ipar törtenete mellett Moszkva jobbégylakosságénak életmódját is és igy ösztönzői lehetnek a moszkvakörnyéki parasztoknak a város gazdasági és kulturális életébe való besodródása története tanulmányozásénak. Böviáen megemlítettük, mennyi ujat nyújt a "Szovjetunió régi aktáinak -központi állami levéltára" okménygazdagsága, csupán három fondban, de a többi fondokban is találhatnak a kutatók nagy szám-