Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Pankratova–Bélay Vilmos: Munkásmozgalom Oroszországban a XIX. században: II. rész / 24–28. o.

- z$ ~ aányfs&ervek ú&tevimmföm&íi Őrzi* Ibben az anyagban a munkásaosgalmat és annak okait •egyoldalúan jellemzik és helytelenül értékelik, Mindig szem előtt kall' tartani a«t a tényt* hogy ezek ' a dokumentumok, aa-<&y*k$t a proletariátussal szemben ellenséges forrásokból, merítettünk, és amelyek kö'vetjjgezéskép a kormányszervek politikáját fejesik ki, az autokrata-földesúri állam szenepontjából világítják meg a' munkásmozgalmai és annak céljait. Ibbél a korszakból /slS6l-lS$W nagyon ©sekély kivételtől eltekintve | nincsenek olyan dokumentumok* amelyeket a munkások Írtak volna, Az a nagyon kevés dokumentum, amelyet maguk'a mm kasok irtak

f vagy as árasvükben Íródott, jellegeknél fogva a munkások helyzetét világítják meg, nem pedig aareukat a kapitalisták és a hafalom szervei ellen. Avégett, hogy némileg kiegéazitsük ezt a gyűjteményt olyan dokumentumokkal'£s, amelyek nem a koraánymii forrásokból kerültek ki

? a levéltári fondókon kiföl felhasználtuk ennek a korszaknak legális és illegális sajtóját is, I)e ennek a kornak, sajtója csak igen gyengén világítja meg a proletariátus harcának erősödését. A .kisebb jelentőségű eseményeket kevesebb dokumentummal mutatjuk be,, A, sztrájkharcnak-olyan mozzanatait, amelyek a termelésnek csak jelentéktelen szektorát érintették és amelyben csak kisebb mmnkáscseport ok vettek részt, nem vettük fel gyüj'teaénytinkba

a csak a. munkásmozgalom krónikájába, amely a doknaentuaanyag tptiléklttét képezi. £bben.a krónikában Ismertetjük mindazokat a forrásokat

t amelyek alapján kiválasztottuk ezeket a mozzanatokat s ez lehetőséget nyújt a kutatónak arra

f hogy megismerkedjék ezekkel a forrásokkal. A dokumentumok kiválasztásánál azzal a nehézséggel kellett a szerkesztőknek megküzdeniük^ hogy - amint fentebb is rámutattunk - a dokumentumok jellegét azok a foadok adták meg, amelyeket a kSsponti állami történeti levéltárak őriznek, vagyis a cári Oroszország központi hatalmi szerveinek fondjai. A vidéki levéltárakból kiemelt dokumentumok is lényegében olyan anyagot adtak, amelynek a hatalom képviselői voltak a szerzői. Szert ezeket a dokumentumokat felhasználásukkor szigorú kritikával kell kezelni* Bennük a munkásmozgalomnak egyoldalú,osztályszemlélettel készült jellemzését kapjuk, amely nagyon aláhúzza a munkásosztály alacsony kulturális szinvonalat, megrágalmazza a mozgalmak vezetőit, azért

f

aogy ezzel igazolja a hatalom tetteit. /s?6., 96., 99.* loo. és 139. dokumentumok és az 5* sz. dokumentum mellékletei?/# De ezek a dokumentumok osztálycélzatosságuk és tendenciózus voltuk ellenére is, szerzőjük akaratán kivfií, éles képet adnak a munkásosztály e korszakbeli kizsákmányolásáról, és arról a harcról, amelyet a kapitalisták és a cárizmus ellea folytatott. Arra is figyelemmel kell lenni,, hogy a szerkesztők, nem akarván a munkásosztály helyzetére vonatkozó, már ismert adatok ujralenyomta-