Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Ort János: A Fővárosi Közlevéltárban folyó selejtezési munkáról / 72–76. o.

A munkásmozgalmi iratok kiválasztására az MMI jegyzéke jól volt alkalmazható. Az itt megjelölteken és összefoglaló működési jelen* téaeken kivül a sorozatosan jelentkező munkástelepi tanfolyamok irataiból jellemző és részletes iratanyag kiválasztására törekedttink

é A tematikai cédulakijegyzéséknél sajátos feladat előtt állottunk* Az irattár segédkönyvei nem maradtak fenn, kijegyzéseink összeáll!* tásánál e hiány lehető pótlása is feladattá vált, A kutatás számára olyan jellemző iratanyagot kellett megjelölnünk, mely az anyag használatét segédkönyvek hiányában elősegítheti. A Horthy-kor kultúrpolitikájára jellemző iratok kijegyzésón kivül célunk elérésére módszeresen az alábbi iratokat céduláztuk ki: évi vagy időszaki összesítő beszámolók a bizottság működéséről, mu&kaprogrammok és műsortervek, a bizottság szervezetére, ügyrendjére, szabályzataira, uj munkaterületek szervezésére vonatkozó iratai. B kijegyzéseinkkel a kutató számára, ugy látjuk, használható vezérfonalat adtunk, s egy-egy időszak iratanyaga lényegében könnyen átvizsgálható. Az iratok vizsgálata során a hivatal szervezetét, hatáskörét, ügymenetét legapróbb részletekig megismerhettük, $zirányu adatainkat még munkaközben a a selejtezést végző dolgozók megbeszélése során Írásban is lerögzítettük, nehogy ismereteink a feledés .homályában elmerüljenek. A hivatal történetére, elhelyezésére, személyzetére, hetéskörére vonatkozó adatok összefoglalása a kutatót az iratanyagrÓl átfogóan tájékoztatja és az ismertető leltár elkészítésénél is alapul szolgálhat. A fővárosi Közlevéltér másik belső selejtezése a Pővórosi Közigazgatási Bizottság 1920-1944 évi irattárában indult meg. ókesfőváros közigazgatási bizottságának hatáskörét, mint á tö törvényhatóság közigazgatási bizottságának hatáskörét is, az.1876 évi Vl.t.c. szabja meg, A székesfővárosban azonban az ut- kőzmunki építkezés- stb. ügyekben a közigazgatási bizottság helyett a Fővárosi Közmunkák Tanácsa intézkedett, s hatáskörét az 1929: XXX? t.c is fenntartotta. A belügyminisztérium selejtezési utasitásénak ügykörjegyzéke a köz Igazgatási bizottság iratanyagénak selejtezésére csak elszórtan éa röviden utal, igy a gyámügyi iratoknál találjuk: *5 évig megőrzend* a másod- ós harmadfokú gyámhatóság iratai, kivéve a nem selejtezne iratokat". A főváros közigazgatási bizottsága működésének másik jellemzője, hogy külön kezelt albizottsági irattárai nem voltak, az összes albizottságok, küldöttségek, választmányok iratait a bizottság éltalános ügyviteli irattára tartalmazza. A közigazgatási bizottságok felügyeletébe utalt ingatlanforgalmi és haszonbérleti ügyek a fővárosban csekély számúak, az adó-; városi vám-, járulék /csatornaszemét fuvarozási dij, inségjárulék/- és illetékügyek azonban nagy tömegben jelentkeznek, mintegy háromnegyedét teszik ki.a bizottság iratanyagának. 1929-ig továbbá a fővárosi kórházakban ápoltak után felmerült ápolási költség s gyógydijügyek igen jelentős hányadát adják a másodfokú bizottsági hatáskörben elbirélt közigazgatási ügydaraboknak. A gazdasági albizottsági ingatlanforgalmi, haszonbérleti és kisa játitási ügyek csekélyebb száma miatt azoknak a munkásmozgalmi